Barna sörös kuglóf

Ma van Patrik napja. Magyarországon ugyan nem  számít nemzeti ünnepnek, de 2011 óta a nálunk élő írek Budapesten is szerveznek Szent Patrik napi felvonulást. A kezdeti kb. 500 fős látogatószám tavaly már 3500 fősre dagadt, így egyik évben én is elmentem a gyerekekkel megnézni, mi is történik ilyenkor. Az egész park tele volt zöld lufikkal, zöld kalapokkal, és kis zöld koboldok után rohangáló szülőkkel, valahogy nem éreztem, hogy magam is közéjük tartoznék (ami nem is csoda, hiszen felmenőim között elég kevés az ír...) Nem is maradtunk sokáig, de egyvalamire azért jó volt ez a kis kitérő: eszembe jutott, hogy régen nem ittam már Guinness sört. Úgyhogy hazafelé vettem egyet a boltban és jól behűtve este megittam. Közben azon járt az agyam, hogy milyen édességet lehetne ebből a nedűből készíteni.

Nemrég aztán az interneten szembejött velem ez a recept. Azonnal meg akartam sütni, de éppen  nem kaptam aznap  a boltban Guinness sört. Vettem tehát egy hazai fajtát -nemcsak azért, mert Sopron a szívem csücske, hanem azért is, mert a Soproni Óvatos Duhaj Démon (lánykori nevén Soproni Fekete Démon) egy különleges pörkölési eljárásnak köszönhetően nagyon kellemesen édeskés, malátás utóízű, nem pedig az a keserű fajta. Fél üvegnyi kellett csak a kuglófba, a másik feléből pár nap múlva sütöttem még egy adagot. Sőt utána még egyszer kikönyörögték, annyira ízlett mindenkinek. Ekkor éppen Krusovice sört kaptam hozzá, de bevallom, a soproni karamellásabb volt, a nyers tésztát megkóstolva kifejezetten érződött a különbség.

Ehhez a süteményhez bevallom, nem a 22 %-os holland kakaóport használtam, mert elég nagy mennyiségű kell elhasználni, pláne, ha többször is megsütjük egymás után. Ennek ellenére gyönyörű sötét színe lett, szinte fekete. Felvágás után napokig puha marad (gondolom a benne lévő joghurt miatt), bár ezt soha nem tudtam két napnál tovább tesztelni. Sajnos mindenki imádta!

Hozzávalók:

• 2,5 dl barna sör
• 20 dkg vaj
• 8 dkg cukrozatlan kakaópor
• 25 dkg liszt
• 1 tk szódabikarbóna
• 2 tojás
• 1,5 dl görög joghurt
• 20 dkg cukor
• 2 tk vanília aroma
• csipet só

A sört beleöntöm egy kis edénybe, és a vajat belekockázom. Lassú tűzön addig melegítem, amíg a vajkockák felolvadnak. Ezután lehúzom a tűzről és beleszórom a kakaóport, majd kézi habverővel simára keverem.

A tojásokat a cukorral, vaníliával és a görög joghurttal elektromos habverővel legalább 5 percig keverem. A kihűlt kakaós keveréket hozzáadva újabb 5 percig verem. Végül a szódabikarbónával elkevert lisztet is beleszitálom.

Egy kuglófformát kivajazok, és beleöntöm a folyékony tésztát (lehet őzgerincforma vagy kenyérsütőforma is). 180 fokon kb 50 percig sütöm, 40 perc után mindenképpen érdemes ránézni.

A tetejére kerülhet csokiöntet és szórócukor,

de volt, hogy egyszerűen csak  megszórtam porcukorral.

Írós palacsinta sós karamellás juharszirupöntettel

"A visszatérés sohasem lehet véletlen. Azért térünk vissza valahova, hogy megváltoztassunk vagy jóvátegyünk valamit. Néha maga az Úr ragad galléron bennünket és térít vissza oda, ahol kisiklottunk a markából - vagy azért, hogy beteljesítse ítéletét, vagy azért, hogy adjon nekünk egy második esélyt."  /Dmitry Glukhovsky/

Kb 2 és fél évvel ezelőtt írtam utoljára, az ok: egész egyszerűen időhiány. De bevallom, nagyon hiányzott ez az egész, és igaz, hogy ez idő alatt ugyanúgy és ugyanannyit főztem és sütöttem (na jó, talán picit kevesebbet), de közben nagyon sok olyan étel kikerült a kezeim közül, amit szívesen megosztottam volna Veletek. Rengeteg új recept van a tarsolyomban, már alig várom, hogy ezeket leírjam Nektek.

Aztán valamelyik nap úgy ébredtem: folytatnom kell. Ez az, ami igazán érdekel, ebben a közegben érzem jól magam, igenis sok tortámra/sütimre voltam nagyon büszke, mert pillanatok alatt elfogytak, akkor meg miért ne tudnék valamennyi időt szakítani rá. Kirobbanó energiával látok neki újra, mert érzem, hogy ez az én utam, ezt kell csinálnom, akár még valami jó is kisülhet belőle (szó szerint :) 

Igaz, holnap én is bemegyek dolgozni (már a 6. nap ezen a héten), és az előbb fejeztem be egy kedves barátnőm anyukájának egy szülinapi tortát, amit még díszíteni is kell (egy kávés finomság, ezt is hozom), és hát van még egy számítógépes házi feladatom is, amit meg kell csinálni, és mindjárt este 10 óra, de most már annyira szeretnék egy klassz receptet újra megosztani! Nem tehetek róla, imádom ezt az egészet. Mindent, ami arról szól, hogy SÜTÉS, és ÉTEL és RECEPT és CUKRÁSZAT! Ez vagyok én, fogadjátok újra olyan szeretettel, mint ahogy Nektek írom.

Na jó, komolyság: tehát  ajánlok egy jó kis receptet vasárnap reggelre. Vagy akár a jövő heti 4 napos ünnepre, amikor is lehet sokáig aludni, és utána kényelmesen reggelizni. Mivel a vasárnapi ebéd nálunk komoly kihívást jelent a gyomornak (3 fogás, gyertya, meg minden, ami kell), ezért csak ritkán készítek nagyobb traktát reggelire. De azért néha palacsintát sütök a gyerekeknek (meg persze a férjemnek, ő sem maradhat ki a jóból).

Éppen ezért a következő receptem is egy ilyen "pancake", olyan, amivel (véletlen, vagy nem?) 2015. októberében abbahagytam a blogot. De mégis más egy kicsit, mert ez nem skót, hanem inkább kanadai. A márciusi Frisch gekocht újságban találtam. Maga a palacsinta nem túl bonyolult, egyedül az írót nehézkesebb beszerezni hozzá. De újabban az Aldiban is árulnak 500 ml kiszerelésben ilyet. Aki nem kap, az nyugodtan helyettesítse kaukázusi kefírrel. Van hozzá egy fincsi öntet, amihez szükség van ipari mennyiségű juharszirupra (vagy egy kanadai ismerősre, akitől mindez beszerezhető, én szerencsére nemrég kaptam egy nagy üveggel, thank you, Aimee), de aki sajnál 2 dl aranyló szirupot erre a célra elhasználni, nyugodtan felezze meg a mennyiséget, csak aztán nehogy összevesszen rajta a család! (Eredeti recept: "Frisch gekocht" magazin, 2018. március)

 Hozzávalók (kb. 14 darabhoz):

öntet:

• 2 dl juharszirup
•  5 dkg vaj
• 1 dl tejszín
• 1/2 tk só

palacsinta: 

• 4 dkg vaj
• 1 rúd vanília belseje/1 zacskó dr. Oetker vaníliás cukor
• 270 g liszt
• 55 g cukor
• 2 tk sütőpor
• csipet só
• 270 ml író
• 2 tojás
• 1/4 tk fahéj
   
• néhány EK olaj
• +2 banán
• esetleg eper vagy áfonya

Az öntethez a juharszirupot egy kis edényben 4-5 percig forralom, amíg karamellizálódik. Leveszem a tűzről, belekeverem az 5 dkg vajat, a tejszínt és a sót. Ha elkészült, félreteszem.

4 dkg vajat felolvasztok. Egy másik edényben összekeverem a lisztet, a cukrot, a sütőport és sót. A közepébe készítek egy lyukat és beleöntöm az írót, a tojásokat, az olvasztott vajat, a vaníliát és a fahéjat. Elektromos habverővel rövid idő alatt simává keverem.

Kevés olajat/ vajat hevítek és kisütöm a palacsintákat. Az én serpenyőmbe 3 db 1 evőkanálnyi mennyiségű  kis palacsinta szokott elférni, ezeket addig kell sütni, amíg el nem kezdenek apró buborékok képződni a tetején. Ekkor kell megfordítani, és a másik oldalán is pár percig sütni. 

Végül a kisült palacsintákat az elkészült öntettel leöntöm és ízlés szerint banánnal, áfonyával díszítem.

Hétvégi kényeztetés: skót palacsinta

Hétfőről keddre virradóra a mellékhelyiségben töltött percek száma:263, bevett lázcsillapító tabletták száma:4, a három nap alatt leadott kilók száma:3 (hurrá!), 1 nap alatt visszaszedett kilók száma:2,5 (n.j.), alvással töltött órák száma az elmúlt 3 napban:36, elolvasott oldalak száma: 182, Macska ágyba való felugrásainak száma: 12, Macska simogatásával töltött percek száma: 65, a karomon lévő sebek száma, amit Macska dagasztás közben okozott:32.

Pár napos kényszerpihenőm oka: kislányom hazahozott az óvodából egy vírust, ami egyszerre négyünket fertőzött meg a családból, de olyan kíméletlenül, hogy 3 nap után még mindig az ágyban feküdtem. Ennek is van jó oldala: jutott időm olvasni! A Bridget Jones-os stílus nem véletlen: az ő naplójának a 3. részét nevetgéltem olvastam ki tegnap.

Úgyhogy amíg még itt pihegek, pótolom a mulasztást és leírok egy klassz receptet, amit hétvégenként szoktam a gyerekeknek sütni. Nagyon hasonlít az amerikai palacsintára, de mégsem az, hanem annak egy skót változata. Nagyon egyszerű, nagyon finom, igazi hétvégi kényeztető reggeli. A Good Food újságban találtam rá, eredetileg eperkompóttal kínálták, de most nincs eperszezon, ezért epres joghurtot kínáltam mellé. Vagy natúr joghurtot is lehet, juharsziruppal. Bridget biztosan egy Starbucks-os koffeinmentes cappuccino-t inna hozzá (utána meg egy sonkás-sajtos paninit) (és egy zacskó reszelt sajtot).

Hozzávalók: (kb. 12 darabhoz)

• 25 g vaj
• 140 g liszt
• 1 tk sütőpor
• csipet só
• 1 EK cukor
• 1 nagy tojás
• 1 tk vaníliakivonat
• 150 ml tej
• néhány EK porcukor

A lisztet és a sót egy tálba szitálom, rászórom a cukrot. A közepébe készítek egy mélyedést, és beleütöm a tojást, öntök hozzá egy kevés tejet, valamint a vaníliakivonatot, és habverővel elkezdem összedolgozni. Lassan a maradék tejet is hozzáöntöm, és addig keverem, amíg sima keveréket nem kapok.

A vajat egy serpenyőben megolvasztom, és amint a serpenyő felforrósodott, beleteszek 4 EK tésztát, és így négyesével sütöm ki a kis kör alakú palacsintákat. Akkor kell megfordítani, ha buborékok jelennek meg a felszínén, néhány perc múlva. A másik oldala is pár perc alatt elkészül.

A kész palacsintákat még forrón egy porcukorral teli kistányérra szedem, és megforgatom benne, hogy mindenütt bevonja. (Ez a rész elhagyható.) Mellé /vagy rá szedem a joghurtot.

Krémes rebarbarás-epres lassi

Május, gyereknap, eperszezon, borongós vasárnap reggel. Mit adjak a gyerekeknek reggelire? Kitaláltam, hogy összedobom azt a receptet, amit még múltkor a Merkur friends magazinban olvastam: egy joghurtos ital indiai mintára, de most nem mangóval, ahogy az indiaiak szeretik, hanem eperrel és rebarbarával, ahogy mi itt Európában. (No nem mintha a mangóssal valami bajom lenne, csak azt kicsit nehezebb felénk megtermelni...) Tudva azt, hogy a közeljövőben szükség lesz rá, már korábban beszereztem a rebarbara szárat, és a joghurtot. Eper meg mostanában úgyis sűrűn van itthon. A gyerekeknek nagyon ízlett a végeredmény, mindenkinek ajánlom, mert szebben indul a reggel, ha ilyen finomsággal kényeztetjük magunkat! Nemcsak a gyerekek, hanem az Anyukák is megérdemlik...! 

Hozzávalók:

• 400 g natúr joghurt (pl. Koppányi vagy Cserpes)
• 100 ml tejszín
• 1 szál rebarbara, megtisztítva
• 1 tk vaníliaaroma vagy 1 csomag vaníliás cukor
• 2 EK barna cukor
• 200 g eper
• kb. 1 EK málnaszörp (elhagyható)
• 1/2 lime leve

A rebarbarát felvágom, egy pici vízzel, a vaníliával és a barna cukorral egy kis lábosban odateszem főni. Forrás után kb. 10-15 percig lassú tűzön párolom, majd lehűtöm. Ezután az eperrel, a joghurttal és a tejszínnel együtt turmixgépben összeturmixolom. A lime levével, és esetleg egy kevés málnaszörppel ízesítem.

Lahmacun - török "pizza" joghurtos mártogatóssal

Vártam már az Eurovíziós Dalversenyt. Mindig megnézem, még akkor is, ha nem minden dal nyeri el a tetszésem. 

A múltkor egy osztrák üzletlánc (Merkur) saját magazinjában, a "friends"-ben jelent meg egy receptsorozat, amiben különböző európai országok jellegzetes utcai (street food) ételeit adták közre, hasonló pontozással, mint a dalversenyen: a 3 legjobb recept 8, 10 ill. 12 pontot kapott. Egy párat kiválasztottam tesztelésre, legelőször a törökökét. Csináltam már korábban lahmacunt, az picit máshogy készült, de éppen ezért vártam most kíváncsian a végeredményt. Kell hozzá egy vékony élesztős tészta, most is a kenyérsütőgéppel kevertettem be. Nagyon vékonyra kell kinyújtani, 4 adag lesz belőle. Pár perc alatt megsül a sütőben, utána lehet pakolni rá a feltéteket. Én 12 pontot adtam az ízre, de egy hibája azért van: lehetőleg fal felé fordulva együk, háttal a többieknek, mert kulturáltnak végképp nem mondható az evési módja, bárhogy is igyekeztem. Talán ha kevesebb cuccot pakolok bele, fel lehet tekerni, és könnyebb elfogyasztani.

Hozzávalók:

• 170 ml langyos víz
• 1 tk cukor
• csipet só
• 1 EK olívaolaj
• egy gondolatnyi vörösborecet
• 250 g liszt
• 10 g friss élesztő
• 1 hagyma, apróra vágva
• 2 gerezd fokhagyma, összenyomva
• 3 db aszalt paradicsom, apróra vágva
•  1/2 tk édesköménymag
• 1/2 tk római kömény
• 300-400 g darálthús
• 1 kis dobozos sűrített paradicsom
• 400 ml húsleves
• só, bors, csipet cukor
• 200 g görög joghurt
• 50 g feta sajt (eredetileg "Beyaz Peynir" nevű török sajt)
•  1 tk olívaolaj
• 1 tk citromlé
• kevés összevágott kapor (én nem tettem bele, mert nem szeretem)
• 1/2 kígyóuborka, kockázva
• 2 paradicsom, kockázva
• 1 kis lilahagyma, félfőre vágva
• 1-2 tk vörösborecet
• 2 EK olívaolaj
• 1 EK dióolaj
• só, bors
• kb. 10 dkg feta, kockázva (vagy Beyaz Peynir)

tészta:

A kenyérsütőben összekeverem a vizet, cukrot, sót, olívaolajat, vörösborecetet, lisztet és élesztőt. Megkelesztem, majd négybe vágom, és vékonyra kinyújtom. Lehet kerekre, de ellipszis alakúra is. Sütőpapíros tepsiben kettesével megsütöm, 220 fokon elég neki 8 perc. Előtte megszurkálom villával, hogy ne púposodjon fel. Ha elkészült, úgy néz ki, mint egy lángos, persze olajban sütés nélkül.

húsos ragu:

Kevés olajon megpárolom a hagymát, a fokhagymát, kicsit sózom, majd hozzáadom az aszalt paradicsomot, majd a fűszereket, és a darált húst. Kicsit lepirítom, mi szeretjük, ha vannak benne barnult darabok. Ekkor a sűrített paradicsommal ízesítem, felöntöm a húslevessel, sózom, borsozom, cukrozom és hagyom párolódni kb. 10 percig.

joghurtos öntet:

A joghurtot összeturmixolom a fetával, az olívaolajjal, a citromlével, és a kaporral.

török saláta:

Az uborkát, paradicsomot, lilahagymát összekeverem és leöntöm az ecetből, olajból, sóból, borsból készült dresszinggel.

Összeállítása: a lángosra rétegezem a húsos szószt, a salátát, megpöttyözöm a joghurtos szósszal és megszórom feta darabokkal.

Buffalo csirkeszárnyak kéksajtos mártogatóssal

Férjem nagyon szereti a csirkeszárnyat. El szoktam vágni kétfelé (mármint a szárnyat...), ilyenkor olyan, mint egy pici csirkecomb, kézbe lehet venni és lerágcsálni róla a husit. Most legutóbb újfajta fűszerezést próbáltam ki, amiben minimum egy éjszakán át pácolni kell őket. Végül csak a következő nap volt időm megsütni, így volt elég ideje a pácnak, hogy átjárja a húst. Vágtam alá kevés krumplit, sárgarépát és cikkekre vágott vöröshagymát és úgy toltam be a sütőbe. (Recept: Good Food)

Hozzávalók:

• 1,5 kg csirkeszárny
• 3 gerezd zúzott fokhagyma
• 3 EK almaecet
• 1 EK paprika
• 1 EK Worcestershire-szósz
• 2 tk zellersó
• 2 tk csípős paprikaszósz (pl. Erős Pista)
• 2 EK méz
• só, bors

A csirkeszárnyak végeit levágom (ez jó lesz majd levesbe), majd kettévágom őket. Egy nagy tálban összekeverem a fokhagymát, almaecetet, paprikát, Worcestershire-szószt, zellersót, paprikaszószt és mézet. Vagy a csirkeszárnyakat sózom meg vagy ebbe a pácba teszek sót és borsot is. Beledobom a szárnyakat, és jól összeforgatom, hogy mindenütt befedje a pác. Lehetőség szerint minél hosszabb ideig hagyom így pácolódni. A sütőt előmelegítem 200 fokra és kb. egy óráig sütöm alufóliával lefedve, majd a fóliát levéve még 15-20 percig. 

Készítettem hozzá kéksajtos mártogatót: összekeverek 15 dkg tejfölt, 10 dkg majonézt vagy joghurtot, 7-8 dkg reszelt kéksajtot és fél tk Worcestershire-szószt. A csirke mellé kínálom.

Mexikói csirkeragu babos rizzsel

Ma ezt főztem ebédre. A gyerekek szeretik a chilis babot, mi meg a csípős ételeket, ezért kipróbáltam ezt a januári Good Foodban olvasott receptet. Gyorsan elkészül, és elég kiadós. Eredetileg 4 csirkemell kellett volna hozzá, de én egy egészet vettem, ami pont fél kiló volt, és még így is maradt belőle. A chipotlepasztám elfogyott (egyébként a Fővám téri Ázsia üzletben vettem), és enélkül készítettem, de a végén, miután kiszedtük a gyerekek adagját, beletettem egy jó adagnyi Erős Pistát. A rizs mennyiségét először kevésnek találtam, ezért egy picit megnöveltem, a receptben már ez szerepel. Jól érződött benne a kaliforniai paprika, szerintem egy különleges vendégváró étel.

Hozzávalók:

• kevés olívaolaj
• 1 fej hagyma, félbevágva, majd felszeletelve
• 1 nagyobb vagy 2 kisebb kaliforniai paprika, csíkokra vágva
• 3 EK chipotlepaszta (vagy Erős Pista ízlés szerint, ebből kevesebb kell)
• 2 db 400 g-os paradicsom konzerv
• 500 g csirkemell (lehet a duplája is, akkor még kiadósabb, mi nem vagyunk nagy étkűek...)
• 400 g-os konzerv tarkabab (ha ilyet nem kapunk, jó lesz a hagyományos vörösbab)
• 200 g hosszú szemű rizs
• kis csokor koriander (ezzel finomabb, de ha nem sikerül beszerezni, jó a petrezselyem is)
• 1 zöldcitrom leve
• 2 tk cukor
• kis doboz natúr joghurt a tálaláshoz

A húst befűszerezem valamilyen csirkefűszerrel. Kettévágom, és a két fél csirkemellet az olívaolajon rövid ideig elősütöm. Kiveszem a serpenyőből, és félreteszem. Beledobom a félfőre vágott hagymát, sózom és kicsit megpárolom. Beleteszem a piros paprika csíkokat is, és pár percig együtt pirítom. Ezután hozzáadom a két paradicsomkonzervet, a chipotlepasztát, visszateszem a csirkemelleket, és öntök rá kb. 1 konzervdoboznyi vizet. Felforralom, majd lefedve hagyom párolódni kb. 30-40 percet, amíg a hús megfő. (Én lehet, hogy még tovább főztem, de végül annyira omlós, puha lett, hogy az aprításnál szinte magától szétesett). Néha keverek rajta egyet, nehogy odakapjon.

Közben a rizst megfőzöm, és melegen tartom. Az utolsó percben hozzákeverem a leszűrt babot. Ízesítem a zöldcitrom levével és az apróra vágott zöldfűszerrel (éppen volt itthon snidlingem, így azt is vágtam bele.)

A megpuhult húsdarabokat kiveszem a paradicsomos raguból, és vágódeszkán apróra vágom, majd visszateszem. Picit cukrozom (a paradicsom miatt), sózom, borsozom.

Az elkészült babos rizzsel tálalom.

Lehet mellé kínálni kevés fekete borssal meghintett natúr joghurtot.

Stájer tökmagolajos tiramisu

Ausztria legzöldebb tartománya Steiermark. Megtalálhatók itt alpesi legelők, hegyi tavak, natúrparkok, termálfürdők, vízesések. A mondás szerint ez "Ausztria zöld szíve", mivel itt a legnagyobb az erdő aránya (61 %). Akárhányszor látom, nem tudok vele betelni. Csak nézem, nézem a hegyeket, a zöld füvet, szívom be a tiszta alpesi levegőt és valami mérhetetlen nyugalom száll meg. Fantasztikus érzés! Mintha hazaérnék...

Tartományi székhelye Graz, melynek hangulatos, gyönyörűen karbantartott óvárosa az UNESCO-világörökség része. Jól megfér itt egymás mellett a régi és az új, ennek bizonyítéka, hogy megkapta az "UNESCO dizájn városa" címet is, amiből összesen 10 van a világon. Minden év augusztus 15. körül tartják a "Hosszú asztal" nevű rendezvényt, amikor megterítenek egy óriási asztalt Graz központjában, ahol a grazi szakácsok és éttermek 700 vendéget várnak kulináris csemegékkel. A régió specialitásai az alma, a bor, az alpesi ökörhús, a weizi bárány és a sütőtök, amit Stájerország "fekete aranyának" neveznek. Ősszel egymást érik a különböző fesztiválok, ahol minden a sütőtök körül forog. Számtalan ínycsiklandó étel receptjét olvastam, és elsősorban azon lepődtem meg, hogy milyen sok desszertet készítenek belőle. 

Magyarországon is egyre több helyen rendeznek tökfesztivált, voltam is néhányon, ahol érdekes ételekkel lehet találkozni, (pl. Szőlőskislakon a "tökcsi", azaz tökös tócsni), de nálunk kevésbé jellemző a tökös desszert-vonal. Tökmagolajos édességet pedig egyáltalán nem kóstoltam egészen addig, amíg a közelmúltban Ausztriában meg nem álltunk az egyik benzinkútnál. Ki voltak téve különböző stájer specialitások, tökmagok és olajok, amit kifelé menet végignézegettem... Megakadt a szemem egy szelet csokin, amire az volt ráírva: "Kür-biss". Ez egy aranyos szójáték: a "Kürbis" tököt, míg a "Biss" harapást jelent. Marcipános-tökmagos ízesítésű volt a csoki, és nagyon finom! Pillanatok alatt elfogyott, és ekkor jöttem rá, mennyire finom a tökmag édességként is. Kapóra jött, hogy az egyik osztrák üzletlánc újságjában találtam egy tökmagolajos tiramisu receptet. Gyönyörű halványzöld volt a krém, mintha pisztácia lett volna benne, és a teteje tökmaggal volt megszórva. Ahogy hazaértünk, ki is próbáltam. Kicsit féltem, mert a férjem inkább a hagyományos, kávés tiramisuhoz szokott, de nem okozott ez sem csalódást: a gyönyörű halványzöld szín ellenére a tökmagolaj íze nem volt túl erőszakos, de adott neki egy különleges ízt. A recept állítólag 10 adagnyi. Hát, nálunk két nap alatt elfogyott, pedig főleg csak a férjem ette. Nem kicsit ízlett neki...  (Recept: ADEG "Land & Leut" magazin)

Hozzávalók:

• 250 ml kávé
• 150 ml tej
• 1 EK cukor
• 8 cl rum
• kb. 30 db babapiskóta
• 500 ml tejszín
• 500 g mascarpone
• 100 g porcukor
• 40 g tökmagolaj
• néhány EK kakaópor
• a tetejére tökmag

A tejszínt felverem és a mascarponéval, porcukorral és tökmagolajjal összekeverem. A babapiskótát a tejjel, cukorral és rummal kikevert kávéba mártogatom, és leteszek egy réteget egy üvegedény alján. A krém felét eloszlatom a tetején. Megszórom kakaóporral, majd ismét egy sor kávés babapiskóta következik, arra egy réteg krém, és a tetejére ismét kakaószórás. Néhány órára hűtőbe teszem. Tálaláskor megszórom a tetejét pirított tökmaggal. (Eredetileg a krémbe is kellett volna keverni tökmagot, de én nem tettem, mert állás közben megpuhul és a puha tökmag nem annyira finom.)

Egy gyors vacsora: Quesadilla

Ezt a receptet tetszés szerint lehet variálni, attól függően, hogy mi van épp otthon. Az alap egy csomag tortilla, én általában a Lidl-ben szoktam feltankolni, amikor évente 1-2-szer mexikói hetek vannak, mert ilyenkor 399 Ft-ért lehet hozzájutni egy 8 db-os csomaghoz. Ebből értelemszerűen 4 db quesadilla lesz, ez kettőnknek pont elég egy ebédre vagy egy vacsorára a férjemmel.

Másik fontos hozzávaló valami krém, mint például majonéz, vagy az általam használt Remoulade mártás. Ezt pl. az Aldiban lehet készen kapni, ez tulajdonképpen egy zöldfűszerekkel, uborkával ízesített majonéz, otthon is el lehet készíteni, de azért gyorsabb, ha az ember csak előkapja a hűtőből, én például ezt szoktam vásárolni majonéz helyett. Ezzel kell megkenni az egyik tortillát, hogy ne legyen száraz. De ha pl. tejföl van otthon, az is jó, esetleg lehet belenyomni egy fokhagymát, amitől ízesebb lesz. 

Ezután jöhet a tetejére valamilyen felvágott. Én 3 szelet kerek sonkát szoktam rátenni, de jöhet rá szalámi vagy bármilyen más feltét.

A családi kedvencünk, a megunhatatlan ruccola kerül a sonka tetejére. Aki nem szereti, nyugodtan elhagyhatja, de mi egyszerűen imádjuk a jellegzetes, kicsit borsos ízét. 

Az utolsó, és legfontosabb hozzávaló a reszelt sajt. Ez lesz tulajdonképpen a ragasztó, a megolvadt sajt tartja össze a két tortilla lapot. Jól megszórom a tetejét, hogy mindenhol érje. Ehhez a 8 lapos tortillához kb. 20 dkg sajtot szoktam venni, ez négyfelé osztva tökéletesen befedi a kerek lapot. 

Végül a tetejére borítom a másik tortillalapot és jól lenyomkodom. Ezután forró, zsíradék nélküli serpenyőben pár perc alatt mindkét oldalát halványbarnára sütöm. Nem kell neki sok idő, csak amíg a sajt megolvad és egy kis színt kap a tortilla.

Kolbászos-sajtos amerikai palacsinta

Először egy jó kis nyári fröccs receptet akartam leírni, de már órák óta szakad az eső. Miután feltettem egy teát főni, úgy döntöttem, az időjáráshoz illő, kicsit laktatóbb, férfiasabb étellel próbálkozom.

Ez egy jó kis recept  ráérős hétvégi reggelekre (azoknak, akik a vendéglátásban dolgoznak, és a pénteki munkanapok végén elhangzó "jó hétvégét!" mondatot hírből sem ismerik, azoktól elnézést kérek, nem akarok senkit sem cukkolni...).

Igaz, nem az a fogyózós, norbi update étel, de néha belefér (különösen ilyen nyárnak álcázott hűvösebb napokon). És annyira laktató, hogy nekem elég volt belőle egy is reggelire. (A kisfiamnak nem, és hogy a férjem mennyit evett meg belőle, azt inkább hagyjuk, de ők megtehetik!)

A kedvenc könyvsorozatom (Hannah Swensen, a cukrászlány kalandjai) legújabb példányából lestem a receptet. Az amerikai palacsintát elsősorban édesen szokták enni, juharsziruppal nyakon öntve, esetleg sült bacon-t kínálnak mellé. A gyerekeim nutellával szeretik a legjobban, én inkább natúr joghurttal, amibe friss gyümölcsöt turmixolok (vagy ha nincs gyümölcsszezon, akkor a Koppányi gyümölcsjoghurtokat tudom ajánlani, a legjobb termelői joghurt, amit valaha is kóstoltam!). Így, sósan elkészítve most próbáltam először, de nekem alapból jobban ízlik, mert nem vagyok nagyon édesszájú. Hát még, ha fokhagymás tejfölt is csinálok mellé, abba mártogatva nagyon finom!

Hozzávalók:

• 1 nagy tojás
• 1 kis pohár natúr joghurt
• 0,5 dl tejszín (de ez el is hagyható, lehet, hogy nekem ettől lett egy kicsit híg a tészta)
• 2 EK olaj
• 2 tk sütőpor
• 1/2 tk szódabikarbóna
• 1/4 tk só
• 15 dkg liszt
• egy kis darab kolbász (5-6 dkg), apróra vágva
• 15 dkg reszelt cheddar (vagy egyéb más típusú) sajt

A tojást kézi habverővel felhabosítom, majd hozzáadom a joghurtot, a tejszínt és az olajat. Ezután másik tálban összekeverem a száraz hozzávalókat is: a lisztet a sütőporral, a szódabikarbónával és a sóval. A nedves és a száraz hozzávalókat összeöntöm és elkeverem. (Én még tettem bele lisztet, hogy sűrűbb tésztát kapjak, ami nem folyik ki a kanálból). A kolbászdarabokat és a reszelt sajtot is hozzákeverem.

Kevés olajat melegítek egy serpenyőben, és amikor forró, kb. 1 evőkanálnyi adagokat öntök bele és aranybarnára sütöm. Megfordítom, és a másik oldalán is pár perc alatt megsütöm a mini palacsintákat. Kb. 3 darab tud egyszerre kisülni. Tükörtojással is lehet kínálni, amit rácsúsztatunk a tetejére.

Csokis medvetalpak (Madeleine sütemény)

Van egy nagyon aranyos, gyerekeknek szóló szakácskönyv sorozat, amit most kölcsönöztem ki a könyvtárból. Egy mesterszakács, Pierre-Olivier Lenormand írta, és a sorozat címéből (Francia konyha? Gyerekjáték!) kiderül, hogy célja a francia konyha megismertetése a kicsikkel. Mindegyik könyv 5 könnyen elkészíthető receptet tartalmaz. A sorozat a Móra kiadónál jelent meg, kötetei: Burgonya, Paradicsom, Torták és Csokoládé. Ez az utolsó került nemrég a kezembe a könyvtárban és rögtön megtetszett szerethető rajzaival, alapos és nagyon jól illusztrált receptleírásaival. Ráadásul, ha a gyerek kicsit összemaszatolná főzés közben, még le is moshatók a lapjai.

Lottika nagyon megszerette ezt a könyvet, sokat lapozgatta, míg nekiálltunk az első recept elkészítésének. A madeleine sütiket választottuk, mert ez igazi "gyerekkézbe való" süti, olyan, mint egy medvetalp vagy egy cica tappancsa. (Netán egy graffalóé?...)

Eredetéről annyit, hogy ez a tipikus francia édesség egy Commercy nevű lotharingiai kisvárosból származik, és állítólag 1755-ben XV. Lajostól kapta a nevét. Mégpedig azért, mert a királynak annyira ízlett, hogy a sütit sütő fiatal szakácsnőről, Madeleine Paulmier-ről nevezte el. Marcel Proust is megemlékezett erről a sütiről Az eltűnt idő nyomában című művében, a Pet Shop Boys pedig egyszer dalba foglalta.

Visszatérve a szakácskönyvre: a rajzok alapján a kislányom mondta, hogy milyen alapanyagokat és konyhai eszközöket készítsünk elő, és amiben tudott, segített. A végeredmény egy nagyon finom, szaftos, csokidarabos, piskótához hasonló édesség lett. Én rögtön 5 darabot el is fogyasztottam belőle, de a gyerekek is rájártak: a 45 darab süti másnap estére elfogyott.

Annyit változtattam a recepten, hogy az előírt 20 dkg fehér csokit kicsit soknak találtam, és csak 15 dekát tettem bele, ezt is felesben tejcsokival. Szilikonos madeleine formában sütöttem. Nekem olyan van, aminek 9 mélyedése van, ezt ötször kellett megtöltenem, míg megsült az összes tészta.

Hozzávalók:

• 15 dkg vaj
• 2 tojás
• 10 dkg cukor
• 16 dkg liszt
• 1 csomag sütőpor
• 0,5 dl tej
• 7,5 dkg fehér csokipasztilla (vagy apróra vágott táblás csoki)
• 7,5 dkg tejcsokipasztilla (vagy apróra vágott táblás csoki)

A vajat felolvasztom egy kis lábasban, és félreteszem hűlni. A tojásokat és a cukrot egy keverőtálban habosra keverem. Egy másik tálban összekeverem a lisztet a sütőporral. Apránként hozzászórom a cukros tojáshoz. A tejet is kevergetve hozzáöntöm, majd utánaküldöm az olvasztott vajat. Végül a kétféle csokit is beleforgatom. A szilikonos madeleine formákat lekenem olajjal, hogy ne ragadjanak bele a sütik, és kb. 1 tk tésztát teszek mindegyik mélyedésbe (nem kell teljesen megtölteni, mert sülés közben megemelkedik, és ha túl sok benne a tészta, akkor domború lesz a teteje). 180 fokos sütőben 12 percig sütöm.

Mogyorós csirkecurry

Egy gyors ebéd, amikor valami különlegesre vágysz, de nincs sok időd elkészíteni. Az alap egy csirkemell, ebből készítettem, és két napra megvolt a gyerekkel az ebédünk. (Lottika mondjuk a szószból nem evett) Basmati rizst főztem ki mellé, másnap felmelegítve is ugyanolyan finom volt. Már régóta nem ettem friss koriandert, most végre hozzájutottam egy csomóhoz, egyik felét belefőztem, a maradékkal pedig megszórtam. Peti szerint a friss koriander szappanízű, ő ki nem állhatja ezt a fűszernövényt, de nekem most annyira jólesett! Összegezve: ez a recept nem hízlal, kicsit egzotikus és még az elkészítése sem bonyolult, próbáljátok ki! (Recept: Good Food)

Hozzávalók:

• 1 nagy chilipaprika, kimagozva
• pár centi friss gyömbér, hámozva és apróra vágva
• 1 kövér gerezd fokhagyma
• egy csokor koriander
• 1 csirkemell, felkockázva
• 5 EK mogyoróvaj
• kb. 150 ml húsleves (én nem mértem, csak szemre öntözgettem)
• 200 g görög joghurt

A chilit, gyömbért, fokhagymát, a koriander apróra vágott szárát és egy kevés levelét késes aprítóban krémes masszává aprítom. (Mivel ez nagyon kis mennyiség, nekem elég darabos maradt, gondolkodtam is, hogy jobb lett volna mozsárban összetörni, legközelebb így fogom.) Nem baj, ha nem lesz túl krémes, az a lényeg, hogy nagyjából apróra legyen vágva. Kevés olajon megpirítom ezt a pasztát, rádobom a csirkemell kockákat, sózom és a húst kicsit megpirítom. 

Belekeverem a mogyoróvajat, a joghurtot és felöntöm kevés húslevessel. Kb. 10 percig főzöm, közben néha kevergetem, hogy ne ragadjon le, és ha kell, öntök még rá kevés levest. Az a lényeg, hogy maradjon elég szósz a rizs mellé. Ízesíteni lehet kevés zöldcitromlével, thai halszósszal.

Tipp: ha van otthon földimogyoróolaj, chiliolaj vagy wok-olaj, ebből tegyünk a serpenyőbe indításnak, finom ízt ad az ételnek.