Tegnap végre nyugodtan indult a vasárnap reggelünk. Mindenki itthon volt, nem kellett ébresztőórára kelni... Persze én pont ezért előbb felébredtem, hogy gyönyörködhessek egy kicsit a napfelkeltében, és miután nyugodtan végigolvastam az újságot, kitaláltam, hogy megsütöm az egyik újságban látott kuglófot. Itt Ausztriában a postaládába bedobott reklámújságokat nem "csak úgy" bedobják, hanem nagy részük a posta által kihordott Kuvert nevű (1-2 oldalas) újságba belehajtva érkezik. Szeretem lapozgatni, egyszer például arról olvastam, hogy hogy lehet az avokádó magjából zöld növényt gyökereztetni, és időnként gusztusos receptek is vannak benne, mint például a legutóbb ez a hagyományos osztrák túrós kuglóf. Azt írták, hogy "Nagyi kuglófja", de az az igazság, hogy még nem érzem magam nagymama korúnak, és még egy jó darabig nem is szeretnék az lenni, így átneveztem Mami kuglófjának. Egy kicsit változtattam rajta amiatt, hogy a gyerekek körében nagyobb sikere legyen: szórtam bele csokiforgácsot és emiatt picit csökkentettem a cukor mennyiségét.
Gyorsan össze lehet dobni, nem is kell hozzá sok hozzávaló, mindössze ennyi, mutatom:
A túró vásárlásánál próbáljuk meg a krémesebb fajtát venni, vagy ha rögöset kapunk, nyomjuk át felhasználás előtt. Itt többnyire azt a fajtát lehet beszerezni a boltokban, ami annyira krémes, hogy már szinte nem is túró, hanem krémsajt.
De szerintem ennek az állaga jobban illik a sütemények tésztájába, könnyebben ki lehet keverni. A túrótól nagyon puha, szaftos marad a tésztája, egy leheletnyit érződik rajta a citromhéj és a vanília, ráadásul szerintem jót tett neki ez a csokiszórás is. Annyira, de annyira finom!
Hozzávalók:
- 250 g vaj
- 200 g porcukor
- 1 bio citrom
- 1 zacskó (10 g) vaníliás cukor
- 250 g túró
- 5 tojás
- 250 g liszt
- 25 g kukoricakeményítő
- 1 zacskó sütőpor
- 100 g csokireszelék
A sütőt előmelegítem 180 fokra. A tojásokat szétválasztom, a citrom héját lereszelem.
A vajat a tojássárgákkal együtt habosra keverem, majd lassan hozzáadom az átszitált porcukrot, a citromhéjat és a vaníliás cukrot. Kanalanként hozzáadom a túrót is. A lisztet, keményítőt és sütőport szintén átszitálva szórom bele, majd a csokireszeléket is belekeverem, hogy mindenhova jusson. Végül a kemény habbá vert tojásfehérjéket is beleforgatom lassan. Nem lesz egyszerű, nehezen akar majd eloszlani a kétféle állag, de ha kitartóak vagyunk, gyönyörű homogén tésztát önthetünk a formába.
Körülbelül 50-55 percig kell sütni, majd a formában hagyni kihűlni és már vághatjuk is szeletekre.
Und jetzt kommt die deutschsprachige Variante wegen meiner österreichischen FreundInnen. Dieses Rezept fand ich in der neuesten Ausgabe von "Kuvert" (das kennt ihr schon wohl...) Der originale Name des Kuchens lautet: Omas Topfengugelhupf, und es soll ein traditionelles österreichisches Rezept sein. Aber bitte, laßt mir lieber Mami sagen statt Omi, (ich habe einen Teenager Sohn, na ja, wer weiß wenn die Zeit kommt, je später, desto besser...😄).
Der Gugenhupf bleibt auch am nächsten Tag ganz weich, ich denke, das ist wegen des Topfens. Zurzeit ist es mein Lieblingskuchen. Man soll es unbedingt backen, einfach köstlich...!
- 250 g weiche Butter
- 200 g Staubzucker
- 1 Bio Zitrone
- 1 Pkg Vanillezucker
- 250 g Topfen
- 5 Eier
- 250 g Mehl
- 25 g Maisstärke
- 1 Pkg Backpulver
- 100 g Schokoraspeln (optional)
Backrohr auf 180 Grad vorheizen. Eier trennen, Bio-Zitrone abreiben.
Butter mit den Eidottern schaumig rühren, dann den Staub- und den Vanillezucker und auch den Abrieb der Bio-Zitrone hingeben. Topfen löffelweise einrühren.
Mehl mit Backpulver und Maisstärke sieben und auch zum Teig geben. Wenn jemand möchte, kann Schokoraspeln einrieseln. Alles gut verrühren. Eiklar zu festem Schnee schlagen und vorsichtig unterheben. Es kann etwas Zeit brauchen, bis wir alles zu einem glatten Teig rühren, die zwei (Eischnee und der sonstige Teig) haben ja verschiedene Konsistenzen. Aber es wird gelingen.
Im vorgeheizten Backrohr cca. 50-55 Minuten backen. Wenn es ganz ausgekühlt ist, dürfen wir es stürzen und mit Staubzucker dekoriert servieren.
