Nutellás-banános torta

Mostanában elég nagy Nutella rajongó lettem. Kisfiam 10. születésnapjára is egy ilyen tortát képzeltem el, mégpedig banánnal. (Már nem hangzik rosszul). Először az osztálytársai kóstolták, a krémbe Nutella, mascarpone és tejszínhab került. Aztán hétvégén magunknak is megsütöttem. Másodszor kicsit javítottam a recepten: a tésztájába banánchipset tettem, a krémbe pedig banánpürét. Így lett tökéletes, kár, hogy előbb nem jutott eszembe. A barátnőmnek annyira ízlett, hogy azt kérte, a kislánya születésnapjára is ilyet süssek, de lehet, hogy nem is ad belőle a vendégeknek, hanem elzárja a hűtőbe saját fogyasztásra.

Hozzávalók:

• 5 normál tojás
• 25 dkg cukor
• 7-8 evőkanál víz
• 25 dkg liszt
• 5 g sütőpor (kb. 2 csapott teáskanál)
• csipet só
• 1-2 tk banán aroma (elhagyható)
• egy marék aprított banánchips
• 400 g Nutella
• 25 dkg mascarpone
• 2,5 dl tejszín 
• 2 banán pürésítve + 2 banán karikázva
• egy zacskó Zselatin Fix (dr. Oetker)

A tojásokat szétválasztom. A sárgákat a cukorral és a vízzel (és esetleg az aromával) elektromos habverővel 15 percig verem, amíg világos színű, sűrű masszát nem kapok. Közben kimérem a lisztet és a sütőport, majd a csipet sóval  kemény habbá verem a tojásfehérjéket. A felvert tojássárgákra szitálom a lisztet és óvatosan összekeverem. A fehérjéből egy keveset kiveszek, amivel fellazítom a tésztát, végül a maradékot is nagyon óvatosan beleforgatom. Végül az aprított banánchipset is hozzákeverem. Kivajazott, sütőpapírral kibélelt tortaformában 180 fokon 30-35 percig sütöm.

A krémhez a mogyorókrémet elektromos habverővel simára keverem a mascarponéval. Hozzáadom a banánpürét, már most nagyon finom, kóstoljátok meg! A tejszínt felverem. (Ha nem verődik fel, lehet segíteni 1-2 csomag habfixálóval.) Szóval, ha a tejszínt is beleforgattam, a zseléfixet kell még óvatosan, 3-4 részletben hozzáadni és kész a krém. Már csak meg kell vele tölteni a tortát. Mégpedig úgy, hogy 3 részre vágom a piskótalapot. A legalsót megkenem krémmel, és befedem a karikázott banán felével (nem vágtam fel előre, nehogy megbarnuljon, csak egyesével).
 

Erre jön a második lap, majd krém és a banánkarikák másik fele. Végül a legfelső tésztalapot is felteszem, és bekenem a tetejét és az oldalát a maradék krémmel. Díszíteni pl. banánkarikákkal lehet, de én most a kisfiam kedvencét választottam.

Ez pedig a másik kedvenc. És az első sütés.

Megjegyzés: korábban 4 dl tejszínt írtam hozzá, de szerintem elég 2,5 dl, mert újabban nekem nem szokott megkeményedni, nagyon folyós marad.

A világ leggyorsabb pogácsája

Pár hete meglátogatott egy nagyon kedves kolléganőm, akit már régóta nem láttam. A maradék karácsonyi aprósütivel kínáltam meg. Szerettem volna valami sóssal is előrukkolni, de bevallom őszintén, a pogácsáim valahogy soha nem úgy sikerülnek, ahogy kellene. Van viszont egy nagyon egyszerű recept, amit szerintem sokan ismernek és szeretnek, mert annyira egyszerű az elkészítése. Én ebből a tésztából nem kerek pogácsákat szaggatok, mert azt újra meg újra át kell gyúrni és kiszaggatni, hanem egyszer kinyújtom az egészet, és végigmegyek rajta a derelyevágóval (vagy késsel, csak akkor nem lesz hullámos a széle): egyszer felvágom sorokra, utána pedig a sorokat négyzetekre.  Annyira gyorsan megették a gyerekek (sajnos szegény Ildi elől is), hogy a múlt héten ismét sütöttem egy adagot, most éppen Kristóf barátja volt nálunk vendégségben. Pillanatok alatt elkészült a tészta és kisült a pogácsa.

Lehet variálni, hogy a túrót helyettesítjük juhtúróval, én legutóbb fele-fele arányban készítettem.

Hozzávalók:

• 25 dkg liszt
• 25 dkg puha vaj
• 25 dkg túró
• 2 tk só
• kb. 10 dkg reszelt sajt

Összegyúrom a lisztet a vajjal, túróval és sóval. A tésztát kinyújtom és pogácsákat szaggatok ki belőle. Sütőpapírral kibélelt tepsibe teszem őket és megszórom reszelt sajttal. 180 fokos sütőben 20-25 percig sütöm.

Torta del cielo (Mennyei mogyorós torta, gluténmentes)

Ezt a liszt nélküli mogyorótortát Anyukám névnapjára akartam elkészíteni. Aztán úgy alakult, hogy vonattal mentünk el hozzájuk, így mégsem hétvégén sütöttem meg, hanem kedden. Elég rohanós volt az a nap, nem nagyon jutott idő arra, hogy díszítgessem, a végén nem is tettem rá semmit, úgy, ahogy volt, ebéd után felvágtuk. Először fel sem akartam tenni a blogra, le sem fényképeztem előtte, de amikor megkóstoltam, abban a percben tudtam, hogy ezt a receptet meg kell osztanom. Mert zseniális! Nagyon jól érződik benne a mogyoró (és itt ki kell hangsúlyoznom, hogy abból a kerek, "mókusos" mogyoróból van. A dióhoz egyszerűbb hozzájutni, meg olcsóbb is, de nem tudom, hogy el lehet-e érni vele ugyanezt az ízvilágot. Persze, biztos abból is finom, de ebből valami csúcs!) És a lisztérzékenyeknek jó hír, hogy nem tartalmaz glutént, csak oda kell figyelni, hogy a tejcsoki, amit a végén megolvasztunk, szintén gluténmentes legyen (pl. a Tibi csoki ilyen). Úgyhogy gyorsan lefotóztam, mielőtt elfogy az összes szelet!

A torta eredetéről még annyit, hogy ez egy mexikói édesség és  nemcsak a nevében mennyei, hanem szó szerint az. Érdekes, hogy amikor utánanéztem a neten, olyan recepteket találtam, amik mandulával készülnek (szerintem a mogyoró jobb), lisztet is tartalmaznak, kakaóport viszont nem (ez ismét nem túl jó hír), és a tetejük porcukorral volt megszórva (az enyém ismét csak finomabb lehet a maga nutellás csokijával). Egyszóval, nem tudom, hogy ez a recept a legeredetibb-e, de hogy ez a legfinomabb, az tuti! A téli Stahl magazin "Csupa csoki" különszámában találtam.

Hozzávalók:

• 17,5 dkg hámozott natúr mogyoró
• 2 dkg vaníliás cukor
•  5 dkg cukrozatlan kakaó
• 1/2 tk sütőpor
• 1/2 tk szódabikarbóna
• 1/4 tk só
• 22 dkg puha vaj
• 22 dkg porcukor
• 3 tojás (szobahőmérsékletű)
• 10 dkg tejcsoki
• 10 dkg mogyorókrém (natúr vagy csokis pl. Nutella)

A mogyorót száraz serpenyőben megpirítom, és ha kihűlt, a vaníliás cukorral együtt megdarálom. (Kapható eleve pirított, darált mogyoró is, amit csak össze kell keverni a vaníliás cukorral.) A kakaót, sütőport, szódabikarbónát, sót egy másik tálban összekeverem. A vajat és a porcukrot robotgéppel 2-3 perc alatt felhabosítom. Egyenként beledolgozom a tojásokat. Lassú fokozaton hozzáadom a cukros mogyorót, végül a kakaót is.

22 cm átmérőjű kivajazott, sütőpapírral kibélelt tortaformában 180 fokon kb. 50 perc alatt megsütöm. Közben a mázhoz vízgőz felett felolvasztom a tejcsokit és a Nutellát, és a hűtőben kenhető állagúra dermesztem. A torta tetejét bevonom vele, felhő alakú hullámokat is lehet bele tenni.

Tipp: én kint tároltam az erkélyen (már amíg volt belőle), és így hidegen, kicsit megdermedt mázzal jobban ízlett nekem, mintha szobahőmérsékleten kínálnám.

A legfinomabb házi lángos (sima+káposztás)

Még valamikor ősszel, Márton napján ellátogattunk a gyerekekkel a Nemzeti Múzeum kertjében megrendezett Márton napi rendezvényre, kíváncsiak voltunk a lampionos felvonulásra. De közben a gyerekek megéheztek, és nézegettem, hogy mit lehetne megkóstolni. Egyszer csak megpillantottam egy feliratot: káposztás lángos! Ezt már régóta kinéztem magamnak, de még sosem ettem ilyet. A sógornőm - aki nagy szakértő ebben - azt mondta, hogy az a jó fajta, amelyiknek a tésztájában van a párolt káposzta, nem pedig a töltelékben. Ebben a lángosban a káposzta a megfelelő helyen volt,  gyorsan be is faltuk.

A lányok a lampionokkal

Nemrég aztán itthon is megkívántam ezt a lángost. Eszembe jutott, hogy a nyári Stahl magazinban olvastam ilyesmiről, mégpedig Limara cikkét, akinek a receptjeit nagyon szeretem. Ugyanis eddig bármelyik receptjét próbáltam ki, az mindig tökéletesen sikerült: legyen az édes vagy sós, kakaós csiga, kalács, kifli vagy kenyér.

Volt is otthon egy fej káposzta, de miután elolvastam a receptet, rájöttem, hogy másik alkalomra kell halasztani, mert már késő délután volt, a káposztát pedig le kellett volna reszelni, majd sóban állni hagyni, megpárolni, kihűteni, stb. Szomorúan csuktam be az újságot, de ekkor megakadt a szemem egy korábbi oldalon, ahol a sima (piaci) lángos receptjét közölte. Ezt csak keleszteni kell és kisütni. Gyorsan bepakoltam mindent a kenyérsütő gépbe, ami bedagasztotta és megkelesztette a tésztát, a férjem pedig kisütötte. Hatalmas élmény volt, otthon még nem próbálkoztunk soha lángossal, de ezután gyakrabban fogunk.

Hozzávalók:

• 3,5 dl langyos víz
• 3 tk só
• 0,5 dl olaj
• 50 dkg liszt
• 2,5 dkg élesztő
• kb. 1 l olaj

Az eredeti recept kézzel gyúrja a tésztát, de én nagyon meg vagyok elégedve a kenyérsütő gépemmel, minden kelt tésztát ebben készítek. Beleöntöm a vizet, sót, olajat, lisztet, amibe egy lyukat fúrok, hogy belemorzsoljam az élesztőt. Elindítom a tészta programot. Másfél óra múlva kiszedem a megkelt tésztát, 10 részre osztom, és gombócokat gyúrok belőle. Egy lábosban felforrósítom az olajat 180 fokra, a gombócokat kihúzkodom kb. 16 centi átmérőjűre és pár perc alatt megsütöm.

Sajttal-tejföllel az igazi

Pár nap múlva kipróbáltuk a káposztás lángost is: ez annyiban más, hogy 50 dkg fehér káposztát (a torzsája nélkül) lereszelek, megszórom 1 EK sóval, 20 percig állni hagyom, majd kinyomkodom a levét. Ezután kevés olajon kb. 1 EK cukrot karamellizálok, rádobom a káposztát, és fedő alatt puhára párolom, majd kihűtöm. Utána tudok hozzáfogni a lángostésztához: ehhez 3 dl víz kell, 3 tk só, 50 dkg liszt és 3 dkg élesztő. Én nagyjából 10 percig hagytam dolgozni a gépet, hogy összeálljon a gombóc, és utána adtam hozzá a párolt káposztát és még egy kevés lisztet. A továbbiakban ugyanúgy kell folytatni a receptet, mint ahogy feljebb már leírtam: keleszteni, gombócozni, kisütni és felfalni. 

A káposztás is sül

 

És elkészült!

Tipp: Mi most nem magát a lángost fokhagymáztuk, és kentük meg sima tejföllel, hanem a tejfölbe nyomtam 2 gerezd fokhagymát. Sokkal intenzívebb lett így az íze, máskor is így fogom megcsinálni.

Sült céklás-sütőtökös krémleves

Ezt a receptet a sógornőm küldte át nekem még karácsony előtt, és mivel nagyon szeretem a céklát, ki is próbáltam. Igaz, csak mostanában jutottam idáig, de biztos fogok még készíteni, mert a gyerekeim összevesztek azon, hogy ki egye meg az utolsó tányérnyi maradékot. A színe barnás-rózsaszínes, nem annyira rikító, mint a cékláé, de ez érthető is, mivel a sütőtök és a tejszín tompítanak rajta. De azért ahhoz elég feltűnő, hogy a gyerekek észrevegyék, ez most más, mint a már megszokott színű krémlevesek. Ráadásul most nem turmixgéppel, hanem botmixerrel pürésítettem, így maradt benne egy-egy darab cékladarab, persze ezt gyorsan áttettem az én tányéromba. Lottika így is megkérdezte: "Ez mi?" "Zöldség." (Nem mertem neki megmondani, hogy cékla, mert arra rögtön azt mondaná, hogy akkor nem kell.) Mire ő: "Én nem szeretem a zöldséget."  "Jó, akkor te nem kapsz zöldséget. A tiéd hercegnőleves, szép rózsaszín!" Erre a legnagyobb lelki nyugalommal kikanalazta az utolsó cseppig. Ez a hercegnős duma már a céklasalátánál is bejött. Ahhoz képest, hogy állítólag nem is szereti a céklát, egész jó teljesítmény! (Eredeti recept: itt.)

Hozzávalók:

• 25 dkg sült cékla (sütőben, alufóliába tekerve)
• 25 dkg sült sütőtök (sütőben sütve)
• 1 hagyma, apróra vágva
• kb. 8 dl húsleves
• 1,5 dl tejszín
• 10 dkg reszelt sajt (elhagyható)
• 1 tk harissza fűszer (elhagyható)

A hagymát kevés olajon, megpárolom, sózom, borsozom. Hozzáadom a megsült, felkockázott céklát, a sült sütőtököt, felöntöm a levessel és felforralom. Kicsit főzöm, majd összeturmixolom. Ráöntöm a tejszínt, beleszórom a sajtot és harisszával fűszerezem. Tálalás előtt balzsamecetsziruppal csíkokat vagy mintákat lehet bele rajzolni.

(A cékláról jut eszembe, hogy a legegészségesebb reggeli ital: egy fej cékla, egy répa, egy narancs, fél citrom és 1-2 alma gyümölcscentrifugán kifacsart leve. Nem csak egészséges, de nagyon finom is. Lassan a gyerekek is kezdik megszeretni, csak egy kicsivel több almát kell hozzáadni.)

Sajtos puffancsok

Ismét Hannah Swensen egy receptje következik. Most nem egy kekszről van szó, hanem egy sós puffancsról, amit lehet pogácsaként is kínálni, de ha nagyobb halmokat teszünk a sütőpapírra, akkor zsemléhez hasonló puffancsokat tudunk kivenni a sütési idő végén. Ez volt valamelyik nap a vacsoránk, a gyerekeknek nagyon ízlett.

Hozzávalók:

• 37,5 dkg liszt
• 2 tk borkő
• 1 tk szódabikarbóna
• 1 tk só
• 10 dkg hideg vaj, kockázva
• 7 dkg reszelt cheddar (vagy trappista) sajt (nagy lyukú reszelőn reszelve)
• 7 dkg reszelt márványsajt (kis lyukú reszelőn reszelve)
• 2 tojás, villával felverve
• 22,5 dkg tejföl
• 1,5 dl tej

Összekeverem a lisztet a borkővel, a szódabikarbónával és a sóval. A vajkockákat beleszórom és robotgéppel (vagy a két ujjam között) elmorzsolom. Beleszórom a reszelt sajtokat, elkeverem. Beleöntöm a tojásokat és ismét megkeverem. Végül a tejfölt és a tejet is hozzáadom. Egy sütőpapírral kibélelt tepsibe nagyobb vagy kisebb halmokat teszek kanállal. Nekem a nagyobb puffancsokból 14 db lett. 220 fokon 14 percet ír az eredeti recept, de én 20 percig sütöttem és még mindig nyersnek találtam. Levettem a hőfokot 180 fokra, és még 15 percig sütöttem. A sütőlapon hagytam kihűlni.

Meggyes-banános szülinapi torta

Szerencsére a decemberi ünnepkör után a január is tartogat számunkra ünnepeket, két gyerkőcöm is ebben a hónapban született. Szóval legkisebb lánykám tegnap lett 3 éves. Szilveszter óta folyamatosan mondogatja, hogy "mindjárt lesz a szülinapom!" Emlegeti itthon a családnak, a boltban az eladónak, a könyvtárban a könyvtáros néninek, a piaci árusoknak, egyszóval mindenkinek (kivéve a védőnénit, mert neki a héten nemhogy nem akart megszólalni, de még a száját is összeszorította, nehogy meg tudja vizsgálni.) Mindenki tudomást szerzett róla, hogy "nálunk van pezsgő, kettő is, a piros az enyém, a zöld Kristófé". (Hátha a védőnéni is olvassa, mert igen, Lotti tud beszélni, sőt gyakran túl sokat is!)

Előbb-utóbb a szó a tortára terelődött. De még ha csak variáció egy lett volna! Rövid időn belül már a hetedik féle tortát rendelte a kislányom. Kezdődött egy Barbie-tortával, aztán jött a Bogyó és Babóca. Már majdnem beszereztem a megfelelő marcipánt, de ekkor jött a szívecskés, aztán az Aranyhaj, aztán egy szép ágyneműről a boltban eszébe jutott a Minnie egér, végül pedig jött a Monster High. Úgyhogy azt mondtam, jó, akkor döntök én: lesz hercegnős. Gyorsan hozzátette: "meg lepkés és virágos".

Az ízben gyorsan megegyeztünk: meggyes-banános lesz, csokis piskótával. Kedvenc cukrászom, Bernd Siefert receptjét alakítottam át egy kicsit: a krém maradt, de a sima piskótát kakaósra változtattam. Meg kell, hogy mondjam, nem sikerült rosszul... Konkrétan annyira finom lett a krémje, hogy amikor megkóstoltam, majdnem sírtam, és kivételesen most nem adtam oda a lábost a gyerekeknek, hogy elpusztíthassák a maradékot, hanem elvégeztem ezt a munkát helyettük. Nagyon jól érződik benne a meggylé és a banán, és miután a tejszínnel összekevertem, nagyon finom krémes is lett. Akár egy pohárkrém is készülhetne belőle, csak akkor nem kell bele a zselatin, mert az krémesen jó.

Hozzávalók:

• 5 nagy tojás
• 25 dkg cukor
• 7 evőkanál víz
• 21 dkg liszt
• 4 dkg kakaópor
• 5 g sütőpor
• csipet só
• 3 dkg krokant (elhagyható)
• 3 dkg banánchips, apróra vágva
• 12 lap zselatin
• 6 dl meggylé (min. 50%-os, pl. Rauch: Amarena meggy)
• 1 rúd vanília (vagy 1 tk vanília aroma, végső esetben 1 zacskó vaníliás cukor)
• 2 rúd fahéj
• 1 narancs leve és reszelt héja
• 15 dkg cukor
• 20 dkg banánpüré (kb. 3 banánból)
• 4 dl tejszín

A tojásokat szétválasztom. A sárgákat a cukorral és a vízzel elektromos habverővel 15 percig verem, amíg világos színű, sűrű masszát nem kapok. Közben kimérem a lisztet, a kakaót és a sütőport, majd a csipet sóval  kemény habbá verem a tojásfehérjéket. A felvert tojássárgákra szitálom a lisztet és óvatosan összekeverem. A fehérjéből egy keveset kiveszek, amivel fellazítom a tésztát, végül a maradékot is nagyon óvatosan beleforgatom. Megszórom a krokanttal és a banánchips-szel a tetejét. (A krokant tulajdonképpen karamellizált cukorba forgatott durvára vágott mogyoró vagy mandula. Nagyobb szupermarketekben a sütési alapanyagoknál lehet megtalálni, van pl. a dr. Oetker-nek is ilyen (Haselnuss Krokant, de talán az Aldiban is kapható.)

Kivajazott, sütőpapírral kibélelt tortaformában 180 fokon 30-35 percig sütöm.

A meggylevet a vaníliával, a fahéjjal, a narancslével és -héjjal és a cukorral felforralom, hogy a cukor feloldódjon benne. Közben a zselatinlapokat beáztatom hideg vízbe kb. 5 percre. (Ha nem kapunk lapzselatint, szerintem 20 g porzselatinnal is helyettesíthető, de még így nem próbáltam.) A kinyomkodott zselatinlapokat egyenként beleteszem a forró meggylébe és kevergetem, hogy feloldódjon. Kicsit hagyom kihűlni. A vaníliát és a fahéjakat eltávolítom, és belekeverem a banánpürét. Ha kicsit kezd zselésedni, a felvert tejszínt is óvatosan beleforgatom. (Utólag bevallom, egy picit nekem sok volt a zselatin, lehet, hogy elég 10 lap, mert akkor krémesebb lesz.)

A piskótát kétszer elvágom. A krokanttal és banánnal megszórt teteje legyen a középső lap, ha majd egymásra tesszük (végül is teljesen mindegy, csak nekem így tetszett a legjobban). A krémmel megtöltöm a lapokat.

Itt szeretném elmondani, hogy lemértem a krémet: 1 kg 40 dkg. Ekkora mennyiséget simán  lehet harmadolni, hogy egy három részbe vágott piskótát megtöltsünk vele. Én viszont be akartam vonni fondanttal, és az volt a korábbi tapasztalatom, hogy a tejszínes-gyümölcsös krém ledobja magáról a fondantot: amikor felvágtuk, szinte rögtön lecsúszott róla. Úgyhogy legfelülre azóta mindig készítek egy kevés trüffelkrémet, vagy aki nem akar ezzel vacakolni, az porcukorral kikevert vajjal is megkenheti, a cukrászatban általában ezt a vajkrémet használják a fondant/marcipán bevonat alá, de én nem tehetek róla, utálom a vajas krémet! Inkább 2 dl tejszínben felolvasztok 10 dkg csokit, jól kihűtöm, felverem és ezt kenem a tetejére.  Ezután jól ki kell hűteni, hogy a csoki megdermedjen rajta, utána lehet bevonni a tetejét. De ha nem akarjátok bevonni, akkor a tetejére lehet nyomni tejszínhabrózsákat, arra tenni 1-1 szem piros koktélcseresznyét és/vagy banánkarikákat.

A kis ünnepelt

És a tesók

Banános-csokis kekszek

Ez a recept is a legújabb (12.) Hannah Swensen regényből való. Volt otthon ugyanis néhány kallódó banán, ami egyhe rothadásnak indult. Belülről persze semmi baja nem volt, sőt, ilyenkor a legédesebb, csak kívül lett sötétbarna, ami miatt persze a gyerekeim közül egyik sem akarta megenni. (Nem tudom, más hogy van vele, de nálam rendszeresen eljátsszák, hogy ha nincs itthon banán, akkor szenvednek, hogy annyira, de annyira megennének egyet! Ha viszont bevásárolok, akkor az utolsó 1- 2 darabot hasonló módon süteményben kell hasznosítanom, mert egyik sem kéri...)

Szóval most nagyon örültem, hogy maradt, mert ki akartam próbálni egy receptet, amit pár napja olvastam, és ehhez jó érett banán szükséges, 1 vagy 2 darab. Azt írták benne, hogy aki nagyon szereti a banánt, az tehet bele kettőt is, én két kisebbet nyomkodtam szét hozzá. De ilyenkor a liszt mennyiségét kicsit meg kell növelni, én 5 dekával tettem bele többet, a lenti receptben már ez a mennyiség szerepel. Nekem 27 darab süti lett ekkora adagból. A sütési időről annyit, hogy én 12 percig sütöttem a két tepsi sütit, amik először túl puhának és talán nyersnek tűntek, de okulva a múltkori példából nem akartam, hogy ropogósak legyenek, ezért nem tettem őket vissza. Kihűlés után abszolút rendben volt az állaga, pont amilyennek lennie kell, a banántól nagyon finom puha és omlós. Jól lehetett érezni a banán ízét, és a csokidarabok is sokat dobtak rajta. Bombajó süti lett!

Hozzávalók:

• 225 g puha vaj
• 180 g porcukor
• 1 tk citromlé
• 2 kis banán, összenyomkodva
• 1 tk szódabikarbóna
• 1/4 tk só
• 30 dkg liszt
• 10-15 dkg csokichips vagy aprított csoki

A vajat habosra keverem a porcukorral, majd a citromlével is. A banánt is beledolgozom, a szódabikarbónát és a sót is. Kanalanként beleteszem a lisztet, végül a csokit is. 

Sütőpapírral kibélelt tepsibe kis halmokat teszek a tésztából egy teáskanál segítségével. 210 fokos sütőben kb. 12 percig sütöm. A tepsiben hagyom még 2-3 percig, majd tortarácson kihűtöm.

Nutellás-kókuszos túrótorta

Ez volt az egyik karácsonyesti tortám. A piskótája kakaós-kókuszos lett, a krém pedig nutellás. Nem túl édes, viszont könnyű és habos. (Kicsit emlékeztet a Raffaello tortára, és ez nem a véletlen műve.) /Recept: Sweet Dreams Magazin/

Hozzávalók:
a piskótához:

• 4 tojás
• 200 g cukor
• 6 EK víz
• 3 tk kókuszaroma
• 160 g liszt 
• 40 g kakaópor
• 4 g sütőpor

a krémhez:

• 150 g áttört túró
• 125 g natúr krémsajt (pl. Philadelphia)
• 200 g Nutella
• 3 csomag habfixáló
• 300 ml tejszín
• 3 EK kókuszlikőr (pl. Malibu)
• feketeribizlilekvár
• 1 EK zselatin fix
• kókuszreszelék a díszítéshez

A piskótához szétválasztom a tojásokat. A sárgákat a cukorral, a vízzel és a kókuszaromával 15 perc alatt sűrűre verem, amíg kifehéredik. A sütőporral és a kakaóporral elkevert lisztet beleszitálom, majd a csipet sóval kemény habbá vert tojásfehérjét is óvatosan beleforgatom. Egy 22 cm-es kapcsos tortaformát kibélelek sütőpapírral, és 180 fokos sütőben 30-35 percig sütöm.

A krémhez a túrót és a krémsajtot 2 EK tejszínnel és egy csomag habfixálóval simára keverem. A Nutellát is hozzáadom. A többi tejszínt 2 csomag habfixálóval kemény habbá verem. A tejszín 2/3-át óvatosan összeforgatom a nutellás krémmel.

A piskótát 3 lapba vágom. Az alsót meglocsolom kevés kókuszlikőrrel, rákenem a krém felét. A középső lapot megkenem jó sok lekvárral.



A maradék krémet is rákenem, majd ráteszem a harmadik lapot. A megmaradt tejszínbe beleszórom a zselatin fixet, és megkenem vele a torta tetejét és oldalát. Megszórom körben kókuszreszelékkel.