Meggyes-banános szülinapi torta

Szerencsére a decemberi ünnepkör után a január is tartogat számunkra ünnepeket, két gyerkőcöm is ebben a hónapban született. Szóval legkisebb lánykám tegnap lett 3 éves. Szilveszter óta folyamatosan mondogatja, hogy "mindjárt lesz a szülinapom!" Emlegeti itthon a családnak, a boltban az eladónak, a könyvtárban a könyvtáros néninek, a piaci árusoknak, egyszóval mindenkinek (kivéve a védőnénit, mert neki a héten nemhogy nem akart megszólalni, de még a száját is összeszorította, nehogy meg tudja vizsgálni.) Mindenki tudomást szerzett róla, hogy "nálunk van pezsgő, kettő is, a piros az enyém, a zöld Kristófé". (Hátha a védőnéni is olvassa, mert igen, Lotti tud beszélni, sőt gyakran túl sokat is!)

Előbb-utóbb a szó a tortára terelődött. De még ha csak variáció egy lett volna! Rövid időn belül már a hetedik féle tortát rendelte a kislányom. Kezdődött egy Barbie-tortával, aztán jött a Bogyó és Babóca. Már majdnem beszereztem a megfelelő marcipánt, de ekkor jött a szívecskés, aztán az Aranyhaj, aztán egy szép ágyneműről a boltban eszébe jutott a Minnie egér, végül pedig jött a Monster High. Úgyhogy azt mondtam, jó, akkor döntök én: lesz hercegnős. Gyorsan hozzátette: "meg lepkés és virágos".

Az ízben gyorsan megegyeztünk: meggyes-banános lesz, csokis piskótával. Kedvenc cukrászom, Bernd Siefert receptjét alakítottam át egy kicsit: a krém maradt, de a sima piskótát kakaósra változtattam. Meg kell, hogy mondjam, nem sikerült rosszul... Konkrétan annyira finom lett a krémje, hogy amikor megkóstoltam, majdnem sírtam, és kivételesen most nem adtam oda a lábost a gyerekeknek, hogy elpusztíthassák a maradékot, hanem elvégeztem ezt a munkát helyettük. Nagyon jól érződik benne a meggylé és a banán, és miután a tejszínnel összekevertem, nagyon finom krémes is lett. Akár egy pohárkrém is készülhetne belőle, csak akkor nem kell bele a zselatin, mert az krémesen jó.

Hozzávalók:

• 5 nagy tojás
• 25 dkg cukor
• 7 evőkanál víz
• 21 dkg liszt
• 4 dkg kakaópor
• 5 g sütőpor
• csipet só
• 3 dkg krokant (elhagyható)
• 3 dkg banánchips, apróra vágva
• 12 lap zselatin
• 6 dl meggylé (min. 50%-os, pl. Rauch: Amarena meggy)
• 1 rúd vanília (vagy 1 tk vanília aroma, végső esetben 1 zacskó vaníliás cukor)
• 2 rúd fahéj
• 1 narancs leve és reszelt héja
• 15 dkg cukor
• 20 dkg banánpüré (kb. 3 banánból)
• 4 dl tejszín

A tojásokat szétválasztom. A sárgákat a cukorral és a vízzel elektromos habverővel 15 percig verem, amíg világos színű, sűrű masszát nem kapok. Közben kimérem a lisztet, a kakaót és a sütőport, majd a csipet sóval  kemény habbá verem a tojásfehérjéket. A felvert tojássárgákra szitálom a lisztet és óvatosan összekeverem. A fehérjéből egy keveset kiveszek, amivel fellazítom a tésztát, végül a maradékot is nagyon óvatosan beleforgatom. Megszórom a krokanttal és a banánchips-szel a tetejét. (A krokant tulajdonképpen karamellizált cukorba forgatott durvára vágott mogyoró vagy mandula. Nagyobb szupermarketekben a sütési alapanyagoknál lehet megtalálni, van pl. a dr. Oetker-nek is ilyen (Haselnuss Krokant, de talán az Aldiban is kapható.)

Kivajazott, sütőpapírral kibélelt tortaformában 180 fokon 30-35 percig sütöm.

A meggylevet a vaníliával, a fahéjjal, a narancslével és -héjjal és a cukorral felforralom, hogy a cukor feloldódjon benne. Közben a zselatinlapokat beáztatom hideg vízbe kb. 5 percre. (Ha nem kapunk lapzselatint, szerintem 20 g porzselatinnal is helyettesíthető, de még így nem próbáltam.) A kinyomkodott zselatinlapokat egyenként beleteszem a forró meggylébe és kevergetem, hogy feloldódjon. Kicsit hagyom kihűlni. A vaníliát és a fahéjakat eltávolítom, és belekeverem a banánpürét. Ha kicsit kezd zselésedni, a felvert tejszínt is óvatosan beleforgatom. (Utólag bevallom, egy picit nekem sok volt a zselatin, lehet, hogy elég 10 lap, mert akkor krémesebb lesz.)

A piskótát kétszer elvágom. A krokanttal és banánnal megszórt teteje legyen a középső lap, ha majd egymásra tesszük (végül is teljesen mindegy, csak nekem így tetszett a legjobban). A krémmel megtöltöm a lapokat.

Itt szeretném elmondani, hogy lemértem a krémet: 1 kg 40 dkg. Ekkora mennyiséget simán  lehet harmadolni, hogy egy három részbe vágott piskótát megtöltsünk vele. Én viszont be akartam vonni fondanttal, és az volt a korábbi tapasztalatom, hogy a tejszínes-gyümölcsös krém ledobja magáról a fondantot: amikor felvágtuk, szinte rögtön lecsúszott róla. Úgyhogy legfelülre azóta mindig készítek egy kevés trüffelkrémet, vagy aki nem akar ezzel vacakolni, az porcukorral kikevert vajjal is megkenheti, a cukrászatban általában ezt a vajkrémet használják a fondant/marcipán bevonat alá, de én nem tehetek róla, utálom a vajas krémet! Inkább 2 dl tejszínben felolvasztok 10 dkg csokit, jól kihűtöm, felverem és ezt kenem a tetejére.  Ezután jól ki kell hűteni, hogy a csoki megdermedjen rajta, utána lehet bevonni a tetejét. De ha nem akarjátok bevonni, akkor a tetejére lehet nyomni tejszínhabrózsákat, arra tenni 1-1 szem piros koktélcseresznyét és/vagy banánkarikákat.

A kis ünnepelt

És a tesók