Egy gyors vacsora: Quesadilla

Ezt a receptet tetszés szerint lehet variálni, attól függően, hogy mi van épp otthon. Az alap egy csomag tortilla, én általában a Lidl-ben szoktam feltankolni, amikor évente 1-2-szer mexikói hetek vannak, mert ilyenkor 399 Ft-ért lehet hozzájutni egy 8 db-os csomaghoz. Ebből értelemszerűen 4 db quesadilla lesz, ez kettőnknek pont elég egy ebédre vagy egy vacsorára a férjemmel.

Másik fontos hozzávaló valami krém, mint például majonéz, vagy az általam használt Remoulade mártás. Ezt pl. az Aldiban lehet készen kapni, ez tulajdonképpen egy zöldfűszerekkel, uborkával ízesített majonéz, otthon is el lehet készíteni, de azért gyorsabb, ha az ember csak előkapja a hűtőből, én például ezt szoktam vásárolni majonéz helyett. Ezzel kell megkenni az egyik tortillát, hogy ne legyen száraz. De ha pl. tejföl van otthon, az is jó, esetleg lehet belenyomni egy fokhagymát, amitől ízesebb lesz. 

Ezután jöhet a tetejére valamilyen felvágott. Én 3 szelet kerek sonkát szoktam rátenni, de jöhet rá szalámi vagy bármilyen más feltét.

A családi kedvencünk, a megunhatatlan ruccola kerül a sonka tetejére. Aki nem szereti, nyugodtan elhagyhatja, de mi egyszerűen imádjuk a jellegzetes, kicsit borsos ízét. 

Az utolsó, és legfontosabb hozzávaló a reszelt sajt. Ez lesz tulajdonképpen a ragasztó, a megolvadt sajt tartja össze a két tortilla lapot. Jól megszórom a tetejét, hogy mindenhol érje. Ehhez a 8 lapos tortillához kb. 20 dkg sajtot szoktam venni, ez négyfelé osztva tökéletesen befedi a kerek lapot. 

Végül a tetejére borítom a másik tortillalapot és jól lenyomkodom. Ezután forró, zsíradék nélküli serpenyőben pár perc alatt mindkét oldalát halványbarnára sütöm. Nem kell neki sok idő, csak amíg a sajt megolvad és egy kis színt kap a tortilla.

Somlói revolúció torta (Országtorta 2014)

Kíváncsian vártam az idei országtorta választás végeredményét. A három jelölt közül (Somlói revolúció, Eper furmint, Aranyló tokaji torta) én az epresnek drukkoltam. Nem jött be a tippem, a somlói nyert. Bevallom, nem annyira rajongok a somlói galuskáért, ez a torta mégis szimpatikusnak tűnt, mivel kevésbé bonyolult, mint az eredeti változat, amiben kétfajta piskóta és több krém is található.

A recept sajnos a premier előtti nap lett csak nyilvános, amikor már vidéken voltunk a nagyszülőknél, így vágyódva gondoltam az otthon maradt maghőmérőmre, amit most nem tudtam használni. Az utolsó pillanatban kellett a megfelelő százalékos csokoládékat is beszerezni. Callebaut helyett be kellett érnem Bocival, de szerintem így is jól sikerült, tökéletes állagúra dermedt az éjszakai hűtés alatt. Jellemző módon az utolsó doboz 35%-os Milli habtejszínt épp előző nap használtam el egy áfonyás tortához, és az egész városban nem kaptam ilyet. Ez annyira zsíros, hogy szinte fel sem kell verni, legközelebb biztosan ilyet fogok beszerezni ehhez a tortához. Végül sikerült glükózt és pektint is beszerezni, és elkezdődhetett a munka. Összességében nem volt nagy kihívás elkészíteni, bárki kipróbálhatja otthon. A lényeg, hogy jó minőségű alapanyagokból kell dolgozni: zsíros tejszín, és magas kakaótartalmú ét- illetve fehér csoki kell hozzá.

És a végeredmény? Számomra kicsit töményen csokis, de a mai ízlésnek megfelelő, könnyű mousse állagú, "trendi" torta. A mousse-ok anyaghányada nagyon jól el lett találva, nem túl zselatinos, mégis jól vágható. A megadott receptleírás egy háziasszony számára is érthető, nincs tele szakzsargonnal.

És a gyerekek mit szóltak hozzá? Én is meglepődtem. Kristóf azt javasolta, hogy legközelebb a saját tortámat süssem meg, ne más receptjét próbáljam meg "utánozni". A keresztlányomnak állítólag ízlett (amúgy a felét otthagyta), csak egy kicsit túl csokis volt neki. Grétikének elég volt belőle egy falat (ő amúgy sem egy nagy tortaevő). Lotti viszont elpusztította az egészet (Meglepődtem? Nem.), sőt este is kért (volna) belőle.

Nem tudom... Szerintem ez egy jól kitalált és megírt recept, más kérdés, hogy ki milyen tortát szeret: a szárazabbat vagy a geil, krémesebb fajtát. Így vagy úgy, de ebben sosem leszünk egységes véleményen. Mindenesetre köszönet érte a székesfehérvári Damniczki Cukrászdának. Remélem, nem veszik rossz néven, amit most mondok: nekem továbbra is a barackos kölestorta marad a kedvencem. Az is egy megosztó torta volt, mondták rá, hogy túl reform, meg hiányzik belőle a csoki meg a krém... Na, az ideiben van,  talán egy kicsit túl nagy mennyiségben...

Hozzávalók:

dió grillázsos piskóta

• 145 g tojásfehérje (nekem kb. 4 db)
• 60 g tojássárgája (nekem kb. 3 db)
• 50 g cukor
• 20 g liszt
• 80 g dió grillázs (recept: lentebb)
• 30 g darabos dió

Először elkészítem a dió grillázst: 55 g összedarabolt diót és 25 g cukrot egy serpenyőbe teszek, és közepes lángon megvárom, míg a cukor karamellizálódik és ráolvad a dióra. Kihűtöm, és késes robotgépben apróra vágom.

Utána a tojások sárgáját a cukorral habosra keverem. Beleszórom a lisztet és a dió grillázst, majd a kemény habbá vert tojásfehérjéket. Egy 26 centis tortaformába öntöm és megszórom a darabokra vágott dióval. 155 fokon légkeveréses üzemmódban 30 percig sütöm.

étcsoki mousse

• 70 g 33%-os tejszín
• 165 g 54%-os étcsoki
• 55 g tojássárga (kb. 3 db)
• 50 g 40%-os rum (én kevesebbet tettem bele)
• 240 g tejszínhab (kb. egy 2,5 dl-es zacskó, felverve)

A tojássárgáját habosra verem. A tejszínt 80 C°-ra felmelegítem. Folyamatosan kevergetve lassan hozzácsorgatom a tojássárgáját. Az étcsokit megolvasztom (38 C°-ra), és hozzákeverem a tojássárgájás tejszínt. Miután lehűlt (27 C°-ra), összekeverem a rummal és a felvert tejszínhabbal. Nem tettem bele az összes rumot, mert nem akartam, hogy folyós maradjon, kábé az 1/3 része megmaradt. 

A piskóta köré állítható tortaformát teszek, és beleöntöm a csoki mousse-t. Pár órára hűtőbe teszem dermedni.

narancs betét

• 135 g narancslé (kb. 2 narancs leve)
• 70 g cukor
• 5 g pektin
• 4 g zselatin
• kevés narancshéj

A cukrot elkeverem szárazon a zselatinnal és a pektinnel. A narancs héjából levágok egy darabot. A levéhez hozzákeverem a pektines-zselatinos cukrot, valamint a narancshéjat, és 5 percig hagyom állni, hogy megduzzadjon. Egy percig forralom, majd kihűtöm kézmelegre, és ráöntöm az időközben megdermedt étcsokoládé mousse-ra (persze már a narancshéj nélkül.)

fehércsoki mousse

• 90 g 33%-os tejszín
• 200 g 33%-os fehércsoki
• 55 g tojássárgája (kb. 3 db)
• 5 g zselatin
• 15 g víz
• 1 vaníliarúd
• 340 g tejszínhab, felverve

A zselatint beáztatom a vízbe. A tojássárgáját a vaníliarúd kikapart magjaival habosra keverem. A beáztatott zselatint mikróban néhány mp alatt felolvasztom, és a tejszínhez keverem. Felmelegítem (80 C°-ra). A fehércsokit megolvasztom és hozzákeverem a tojássárgájás tejszínhez. Ha kihűlt, összekeverem a felvert tejszínhabbal, és óvatosan a megdermedt narancs betétre öntöm.

ganache krém

• 40 g tej
• 75 g 54%-os étcsoki
• 8 g glükóz (gyógyszertárban kapható)
• 20 g 85%-os vaj

Összekeverem a tejet a glükózzal és vajjal, majd a felmelegítem (80 C°-ra), és belekeverem az étcsokit. Addig kevergetem, amíg teljesen fel nem olvad. Én magasabb kakaótartalmút használtam ehhez a ganache-hoz, ezért sűrűbb lett a krém. Óvatosan adagoltam hozzá még egy kis tejet, hogy hígítsam, de így is egy picit sűrűbb maradt a kelleténél, ezért nem lett tökéletesen sima a teteje. Annyi baj legyen, az íze viszont csodálatosan finom volt.  Ráöntöttem a megdermedt fehércsoki mousse tetejére.

Díszítés: olvasztok egy 10 dekás tábla fehér csokit, és egy sütőpapírra kenem vastag csíkban. Miután megkeményedett, olvasztott étcsokiból (kb. 5 dkg) csíkokat festek rá, majd megszórom diós grillázs darabokkal.

Ha megszilárdult, lapokat vágok belőle. Tejszínhabból pöttyöket nyomok a tortára körbe, erre állítom a kis lapokat. Lehet még készíteni a megolvasztott étcsokiból S betűket (S, mint Somlói), ezt a korábbi variációnál láttam, amikor még versenyben volt a torta.

Itt jobban hasonlít az eredeti díszítésre

Ez kicsit személyesebb

Arndt-táska torta

Gréti szeptemberben kezdi az iskolát. Elmentünk együtt kiválasztani az iskolatáskáját abba a Bartók Béla úti üzletbe, ahol tavaly Kristófnak is vettünk egy hátizsákot. Schneiders táskát kerestünk, mert ez már bevált. Ez egy megbízható osztrák cég, aki már 1890 (!) óta a piacon van, jó minőségű, változatos színű és mintájú termékekkel. Június végén mentünk, és éppen kifogtunk egy olyan akciót, amikor minden táskára 30 % kedvezményt adtak. A tulajdonos egy nagyon kedves úr, segít a választásban. Hosszú évekig élt Németországban, és visszatérve nyitotta ezt a kis üzletet, és még egy másikat is Pécsett. Végül egy nagyon szép kék színű lovas iskolatáskát választott Gréti. Volt hozzá tolltartó, tornazsák és pénztárca is,  mindez nagyon jó áron.

Ha már ott jártunk, elvittük Kristóf hátizsákját is, mert belül a zsebénél elszakadt. A garanciajegyen az állt, hogy felmerülő hiba esetén a táskákat több évig ingyen javítják. Igen ám, de a garanciapapírt nem találtam sehol. Emlékeztem rá, hogy pár hónapja a kezemben volt, de valahova félretettem. Szerencsére ennek hiányában is ingyen megjavították (persze utólag megkerült).

Mivel olyan kedvesek voltak és jól elbeszélgettem a tulajdonossal, gondoltam, hogy sütök nekik egy tortát. Persze csokisat, és már hazafelé ki is találtam, hogy nézzen ki. Táskás lesz!

Gréti már nagyon várja az iskolakezdést, néha otthon is felveszi, és megy benne pár kört...

Mentás szedres limonádé

Ezt az alkoholmentes koktélreceptet a júniusi Nők Lapja Konyhában láttam meg, Vrábel Kriszta grillpartira szánt receptjei között. Ő málnával készítette, de mivel a málnaszezonnak vége, viszont Apukámék szederbokrán még találtam friss gyümölcsöket, én ez utóbbit választottam. A menta nagyon jól érződik benne, és akár koktél alapanyag is lehet, ha pl. habzóborral vagy pezsgővel öntjük fel. Mivel mirelit gyümölcsből is készíthetjük, akár karácsonykor vagy szilveszteri bulin is kínálhatjuk.

Hozzávalók:

• 1 l víz
• 10 dkg cukor
• egy nagy csokor menta
• 2 citrom leve
• 25 dkg szeder vagy málna (lehet mirelit is)

A vízből és a cukorból szirupot főzök - vagyis felforralom, és néhány percig gyöngyözve főzöm. Ezután hagyom kihűlni. A mentát egy mozsárban kevés cukorsziruppal addig nyomkodom, míg az összes illóolaját kiadja. Ezután a cukorsziruphoz öntöm, a két citrom levével együtt. A szedret összeturmixolom, és szitán átpasszírozom, hogy a magok ne maradjanak benne. Ezt is a limonádéhoz öntöm. Jól behűtöm, és leszűrve, jégkockával kínálom.

Levendulás trüffeltorta 3.0 (végleges verzió)

Egy kedves ismerősnek sütöttem ezt a tortát, akik Svájcban laknak. Az anyuka magyar, és mint utóbb kiderült, nagyon szereti a levendulát, de ezt akkor még nem tudtam. Ez a harmadik próbálkozásom a levendulás csokitortával: először a tejszínbe áztattam bele a szárított levendulát, amit leszűrtem, de így egy csomó tejszínt elveszítettem. Azután a szárított levendulát kávédarálóban porrá őröltem, és ezt kevertem a piskótába, illetve a csokikrémbe. Nem volt rossz, de éreztem rajta egy kevés kesernyés utóízt. Végül eszembe jutott a Gasztroangyal fesztiválon vásárolt francia levendulás illóolaj, amit étkezési célra is lehet használni. Ebből tettem bele néhány cseppet. Nem kell sok, mert nagyon intenzív íze van, mind a piskótába, mind a krémbe 4-6 csepp elég. Sikerült végre a megfelelő levendulás ízt elérnem anélkül, hogy az állaga megváltozott volna (pl. gondolkodtam a levendulaszörppel való ízesítésen is, de attól túlságosan folyékony lehet a krém). Szóval ez az igazi, bátran ajánlom a levendulaolajat minden desszertbe. (A cég neve, akitől vettem: Levendárium, Dörgicsei Levendula Major)

A tortát szerettem volna bevonni és megfelelően díszíteni, de annyira párás és fülledt volt a levegő, hogy a fondant ragadt, összegyúrni is alig lehetett, nemhogy kinyújtani. Így még nem jártam soha, de az is igaz, hogy ennyire párás, trópusi időjárásra, amilyen mostanában van, nem is nagyon emlékszem. A fondant így ugrott, és amit találtam otthon, azzal díszítettem.

Szederkrémes torta zöldcitromos piskótával

Ezt a tortát Kristóf névnapjára sütöttem július végén, ilyenkor nyáron szoktuk ünnepelni, mert a másik két gyereknek is nyáron van a névnapja, és hát nehogy valamelyik kimaradjon a jóból - így nincs vita: a szülinapok télen, a névnapok nyáron vannak.

Apukámnál érik a  szeder, ők időnként, ha megérik egy adag, leszedik és lefagyasztják - és egyszer, ha elég mennyiség összegyűlt, lekvárt főznek belőle magában, esetleg más hasonló gyümölccsel vegyítve (pl. áfonya, málna). Ilyenkor mindig fájó szívvel gondolok arra, hogy ebből a gyönyörű gyümölcsből lekvár készül (idén különösen nagy szemű példányok nőttek), mert lekvárnak a kevésbé mutatós szemek is megfelelnek. Persze, a belőle készült lekvárt is imádom, és használom, de mindig agyalok, hogy milyen tortát lehetne belőle készíteni, mielőtt a maradékot a fagyasztóba küldik. Most ez lett belőle, a család nagy örömére, mert igencsak gyorsan elfogyott.

Hozzávalók:

• 50 g vaj
• 1 zöldcitrom reszelt héja és leve
• 160 g liszt
• 1 tk sütőpor
• 6 tojás 
• csipet só
• 180 g cukor
• 300 g szeder
• 30 ml zöldcitromos limoncello
• 5 EK porcukor
• 4 dl tejszín
• 100 g mascarpone (elhagyható)
• 1 csomag Zselatin fix (dr. Oetker)
• fél zöldcitrom leve

A vajat egy serpenyőben megolvasztom a zöldcitrom héjával. Amíg hűl, elkezdem a piskótákat. Kettőt sütök egymás után, vagy ha van két db egyforma tortaformája valakinek, sütheti egyszerre is, de nekem az a tapasztalatom, hogy a légkeveréses módban nem jön olyan szépen fel a piskóta.

Szóval a 3 tojás sárgáját 90 g cukorral és a zöldcitromlé felével krémesre verem, majd beleszitálok 1/2 tk sütőporral elkevert 80 g lisztet. Utána 3 tojás fehérjét csipet sóval kemény habbá verek, és óvatosan beleforgatom. Végül a közben langyosra hűlt zöldcitromhéjas vaj felét is hozzáadom. A tésztát 26 cm-es kerek tortaformába öntöm és 180 fokon kb. 20 perc alatt megsütöm. Ugyanígy elkészítem a másik piskótalapot is.

20 dkg szedret 2 EK porcukorral és a likőrrel megpárolok - először felforralom, aztán perc percig alacsonyabb hőfokon főzöm. Kihűtöm, majd összeturmixolom, de nem baj, ha maradnak benne darabok. Közben felverem a tejszínt, és amikor már megfelelő állagú, beleszórom a zselatin fixet, a maradék 3 EK porcukrot és fél zöldcitrom levét, végül a mascarponét is (ez nem volt eredetileg a receptben, de nekem maradt 10 dkg a múltkori áfonyás torta készítése után). A krém egyharmadát kiveszem, és a maradék kétharmadhoz hozzákeverem a turmixolt szedret. Beteszem a hűtőbe, hogy kicsit megkeményedjen.

Az első lapot megkenem a szedres krém felével, ráteszem a második lapot, majd a maradék krémet. A rózsaszín krém tetejére megpróbálom rákenni a félretett zöldcitromos tejszínt, már ha nem keményedett meg teljesen. Nekem jobban megkocsonyásodott, mint a szedres (nyilván abban több a folyadék a szeder miatt), ezért nehezen volt kenhető. Ezért először csak villával márványosra kevertem a kétféle krémet a tetején, majd végül a torta oldalát is bekentem vele. A tetejét szederrel és mentával díszítem.