Joghurtos panna cotta citrommal és fahéjjal

Nagyon szeretem ezt az olasz desszertet. Végtelenül egyszerű elkészíteni, előző este az ember gyorsan összerakja és másnap csak ki kell venni a hűtőből. Úgy is szokták tálalni, hogy kiborítják a formából és megáll a tányéron, mint egy puding, de nekem az a változat jön be a legjobban, amikor kistálkákba  öntik: kicsit megzselésedik, de nem annyira, hogy megálljon, a tálkából kell kikanalazni. Sokkal krémesebb, selymesebb. Van egy eredeti panna cotta receptem, jó néhány évvel ezelőtt, Riminiben egy kis családi szállodában kóstoltam, ez volt egyik este a desszert. Nekem annyira ízlett, hogy bementem a konyhára és elkértem a receptjét.
Azt is leírom egyszer, de ez most egy másik, kicsit könnyebb változat, amit a nyári Stahl magazinban olvastam és próbáltam ki a Balatonon, ezt még a minimalista berendezésű nyaralóban is el lehetett készíteni. Eredetileg gyömbérrel kellett volna ízesíteni a tejszínt, de én nagyon szeretem a fahéjat, ezért azzal  csináltam, és nem bántam meg. Szezonban lehet málnával, eperrel, áfonyával, szederrel díszíteni, de én a szőlőt választottam, és így igazi őszi desszert vált belőle.

Hozzávalók:

• 1 citrom
• 2 dl tejszín
• 6 db zselatinlap
• 1 egész fahéj, ennek hiányában kb. 1 tk őrölt fahéj
• 10 dkg méz
• csipet só
• 4 dl joghurt
• 4 dl tej

A citromot vékonyan meghámozom, a levét kifacsarom. A tejszínt a fahéjjal forráspontig melegítem, majd lehúzva a tűzről beleteszem a citromhéjat és lefedve 10 percig állni hagyom. A zselatint hideg  vízbe áztatom kb. 5 percre. Ezután kiszedem a fahéjat és a citrom héját, kicsit felmelegítem, hogy meleg legyen és hozzáteszem a kinyomkodott zselatint. Kevergetve felolvasztom benne, teszek bele egy csipet sót és a mézet. A joghurtot simára keverem és fokozatosan hozzáadom a tejet. Utána szűrőn keresztül hozzáöntöm a zselatinos tejszínt, kicsit lehűtöm, végül a citrom levét is beleöntöm. Szétosztom 6 pohárban és min. 6 órán át, de legjobb, ha egész éjszakán át a hűtőben dermesztem.

Tészta tonhalas szósszal

Írtam már korábban az egyik nyári témájú könyvemről, melyben egy szakács a Serenity nevű hajón  végigvitorlázza a Francia Riviérát. Ebben a regényben találtam a következő receptet. A szószt el lehet készíteni előre, és a tésztát csak frissen ki kell főzni hozzá. (Forrás: David Shalleck, Erol Munuz: Mediterrán nyár)

Hozzávalók:

Marinara-szósz Serenity módra

• 2 EK olívaolaj
• fél fej hagyma, cikkekre vágva
• 2 gerezd fokhagyma, lapjával összenyomva
• 1-2 db szardellafilé
• 1 EK apróra vágott petrezselyem
• 2 db 400 g-os hámozott paradicsom konzerv, levével együtt pürésítve
• 1/2 tk oregánó
• 1/4 tk chilipehely
• 1 tk só
• 1/2 tk cukor

ezenkívül:

• 35 dkg tészta (spagetti, penne)
• 1 doboz tonhalkonzerv
• 2 EK olívaolaj
• 1 EK aprított petrezselyem vagy bazsalikom
• reszelt parmezán sajt

A hagymát és a fokhagymát lassú tűzön megfuttatom az olívaolajon.  Kb. 5 perc múlva kiszedem a hagymaszeleteket, és beleteszem a szardellafilét. Fakanállal szétnyomkodom, míg teljesen szétolvad. Hozzáadom a petrezselymet, a paradicsompürét, az oregánót, a chilipelyhet, a sót és a cukrot. Kevergetve, lassú tűzön kb. 30-40 percig főzöm. 

Közben sós vízben kifőzöm a tésztát. Leszűröm, de a főzőlevéből egy decit félreteszek. A mártáshoz hozzáadom a tonhalat, és összeforgatom a leszűrt tésztával. Ha szükséges, a maradék vízzel hígítom. Tálaláskor meglocsolom az olívaolajjal, megszórom a petrezselyemmel (nekem nem volt itthon) és parmezán sajttal.

A legfinomabb paradicsomkrémleves

Múlt héten eléggé el voltam foglalva, ezért csak most hozom a korábban említett paradicsomkrémleves receptjét. Néhány éve próbáltam ki először, és annak ellenére, hogy nagyon finom, idén valahogy elfeledkeztem róla. Csak most jutott eszembe nyár végén, még épp időben, hogy a finom, magyar paradicsom ilyen illatos, krémes levessé lényegüljön át. Olaszos az ízvilága, és érdekes módon a színe nem élénk vörös, mint általában a paradicsomlevesnek, hanem halvány narancssárga - ennek egyik oka valószínűleg az az egy darab sárgarépa, ami bele van főzve. A legnagyobb siker az volt, hogy a férjem is jó étvággyal megette, holott ő minden más paradicsomlevestől irtózik. Hát akkor hajrá, amíg még tart a paradicsomszezon!  (Eredeti recept: Nők Lapja Konyha, 2010. szeptemberi szám)

Hozzávalók:

• 1 hagyma, apróra vágva
• 2 gerezd fokhagyma, összezúzva
• 1 közepes répa, karikázva
• 1 kg friss paradicsom, lehéjazva és felkockázva
• kb. 10-15 levél bazsalikom, összetépkedve vagy apróra vágva
• 6 dl húsleves
• 1 dl tejszín

Kevés olívaolajon megpárolom a hagymát, sózom, majd a fokhagymát is beleteszem. Pár perc múlva a répát is hozzáadom és együtt párolom. Ezután a paradicsomot és a bazsalikomot is beledobom és felöntöm a húslevessel. Addig főzöm, amíg a répa megpuhul benne, ekkor összeturmixolom, ha lehet, akkor turmixgéppel, mert ettől lesz teljesen sima és selymes. Végül a tejszínnel sűrítem.

Bármilyen levesbetéttel lehet kínálni, de én múltkor a fokhagymás-parmezános ízesítésű mini Bake Rolls karikákat próbáltam hozzá, és nagyon jó volt együtt. Ugyanebből létezik paradicsomos-olívás-oregánós is, ezt fogom legközelebb kipróbálni.

Lebbencstészta puttanesca szósszal

Ez a recept is Mautner Zsófitól származik, ő találta ki, hogy mi lenne, ha ötvöznénk az olasz és a magyar konyhát. A fuzionális konyha nem tartozik a kedvenceim közé, de ez a párosítás nagy kedvenc lett! A puttanesca mártás alapja a paradicsom, a fokhagyma, az olajbogyó, a kapribogyó és a szardella. Általában spagettire öntik, de érdemes egyszer a lebbencstésztával is kipróbálni.

Úgy kezdem, hogy fogok egy nyújtófát, és  20 dkg lebbencstésztát még a bontatlan zacskójában elkezdek apróra törni vagy úgy, hogy megcsapkodom (ez stresszűzőnek sem rossz), vagy az asztalra letéve végigsimítom rajta a sodrófát, mintha tésztát nyújtanék. Az a lényeg, hogy viszonylag kisebb darabokra törjön szét. Ezután egy felforrósított serpenyőben olaj hozzáadása nélkül kicsit megpirítom, majd felöntöm vízzel, sózom és puhulásig főzöm.

Közben egy másik serpenyőben 3 gerezd apróra vágott fokhagymát kevés olívaolajon megpirítok. Beleteszek 4 db olajban eltett szardellát (nem szükséges apróra vágni, mert pár perc múlva úgyis pépes lesz az állandó kevergetés miatt), 2-3 EK apróra vágott kapribogyót (ezt viszont érdemes előtte alaposan megmosni), egy kevés chilit, 4-5 db hámozott és felkockázott friss paradicsomot. Pár perc múlva mehet bele 5 dkg fekete olajbogyó és egy csomó aprított petrezselyem. 1-2 percig főzöm a szószt és nyakon öntöm vele az elkészült lebbencstésztát.