ENNI KÉK CAKE: Levendulás menyasszonyi torta

Van egy lány, akit sok-sok éve ismerek. Ő Kata. Van egy bátyja, akivel egy darabig úgy tűnt, hogy összekötöm majd az életemet. A fiú messzire ment, a szerelemnek vége lett, de a két család közötti barátság megmaradt. A húgával, bármerre is sodor minket az élet, valahogy mindig vannak közös pontok az életünkben. Nagyon megszerettem, mert őszinte, egyenes ember és sok vidám percet töltöttünk el egymás társaságában.

Azóta felnőtt, csinos lány lett belőle és időközben ő is megtalálta a párját, akivel szeptemberben házasságot kötöttek. A fiú francia, egy nyugodt, megfontolt fiatalember, aki biztos pont Kata életében. Kívánom nekik, hogy még sok-sok éven keresztül szerethessék egymást!

Visszatérve az esküvőhöz: mivel szerettem volna nekik valami személyes ajándékot adni, arra gondoltam, hogy elkészíthetném a Menyasszonyi Tortát. Bevallom, azért egy kicsit meglepődtem, amikor örömmel elfogadták az ajánlatot. Aznap este alig tudtam elaludni, mert ez hatalmas bizalmat jelentett a részükről. És persze hatalmas felelősséget nekem. Mert mi van, ha nem sikerül? Aztán jöttek az újabb kérdések: Hány emeletes, milyen ízű legyen? 4 emeletet terveztem, a legalsó legyen téglalap alakú, efölött egy normál 26 centis kerek torta, azon egy 22 centis és legfelül egy pici, kb. 16 centis. Az íz egyértelműen a kedvenc csokis trüffelkrémem, mert azzal nem lehet nagyot tévedni. De hogy kicsit különleges legyen, megízesítettem egy kis levendulával: elsősorban a vőlegény francia származására utalva, mert ott előszeretettel használják különböző ételekben, no meg persze azért, mert én is nagyon szeretem.

Aztán eljött a nagy nap. Pénteken volt az esküvő, szerdán este megsütöttem a lapokat és bekevertem a trüffel krémeket. Csütörtökön begyúrtam és megszíneztem a fondantot, felvertem a trüffelkrémeket és összeraktam a tortákat, majd kiszúrtam a virágokat, lepkéket. Már hajnalodott, mire az utolsóval is végeztem. Másnap reggel elkezdtem a torták beburkolását. Szerencsére aznap a férjem is itthon volt és sokat segített, hogy minden időben kész legyen. Ahogy haladtunk előre a tortákkal, úgy kezdtem én is egyre jobban megnyugodni. Alig vártam, hogy a szalagok is fent legyenek!

A legutolsó lépés, az emeletek egymásra helyezése csak a helyszínen történt meg, előbb még el kellett jutni Nagykovácsiba, ahova a hajtűkanyarok ellenére sikerült épségben leszállítani a tortákat (hála a férjem gondos csomagolásának). Szusszanni sem volt időnk, mert még a lányokat át kellett öltöztetni koszorúslány ruhába. Bármennyire is igyekeztem, a péntek délutáni csúcsforgalomnak köszönhetően végül mégis sikerült elérni, hogy az utolsó pillanatban érkezzünk, és ránk várjon az egész násznép a kezdéssel, de aki ismer engem, ezen nem lepődik meg...

Éjfél előtt összeraktuk a konyhában a tortát, és a fogadtatás nagyszerű volt: a franciák csak úgy falták, holott tudtommal ők egyszerre kis mennyiségeket esznek, pláne édességből. Az ifjú pár nagyon örült neki, és tiszta szívemből mondom, hogy a tortasütéssel eltöltött másfél nap minden egyes percéért kárpótolt az a sok-sok gratuláció, amit a vendégektől kaptam. Köszönöm szépen!

És aki legközelebb egy kb. 70 fős tortával szeretne megpróbálkozni, íme a hozzávalók listája:

első szint (sima lap):

7 tojás
35 dkg cukor
10 EK víz
35 dkg liszt
6 g sütőpor
1 l tejszín
60 dkg étcsoki

első szint (kakaós lap):

7 tojás
35 dkg cukor
10 EK víz
30 dkg liszt
5 dkg kakaópor
6 g sütőpor
1 l tejszín
60 dkg étcsoki

második szint:

6 tojás
30 dkg cukor
10 EK víz
30 dkg liszt
6 g sütőpor
8 dl tejszín
50 dkg étcsoki

harmadik szint:

5 tojás
25 dkg cukor
6 EK víz
25 dkg liszt
4 g sütőpor
5 dl tejszín
30 dkg étcsoki

negyedik szint:

4 tojás
20 dkg cukor
5 EK víz
20 dkg liszt
3 g sütőpor
4 dl tejszín
25 dkg étcsoki

A tojások különböző méretű friss házi tojások voltak, ezért kicsit többet használtam el belőlük, mintha egyforma L-es méretűek lettek volna. A piskótákat és a krémet a már korábban leírtakhoz hasonlóan készítettem el. A trüffelkrémen egy kicsit változtattam: a csokiolvasztás előtt szórtam a tejszínbe szárított levendulát, abban hagytam kihűlni, majd leszűrtem, és ebben olvasztottam fel a csokit. Sajnos ebben az időszakban már nem nyílik a levendula, pedig a friss virágnak még intenzívebb lett volna az íze.

A torták összeállítása: a sárga téglalapokat kettévágtam, először bekentem feketeribizli lekvárral, majd elosztottam rajtuk a krémet. Ugyanígy jártam el a csokis téglalappal. A kerek tortákból először vágtam egy vékony réteget, bekentem lekvárral, ezután a maradék lapot háromba vágtam, és bekentem krémmel. Ez így leírva nem bonyolult, de a valóságban több órán keresztül tartott. Szeretem ezt csinálni, a gyerekek ilyenkor alig várják, hogy lenyalhassák a kanalat, a lábost! Főleg Lotti, ő percenként kérdezgeti, hogy "mikor ehetek már?"

6 adag fondantot gyúrtam be, ez elég volt az összes tortára és díszre, és még maradt is belőle. És most jöjjön még néhány kép az esküvőről: