Fahéjas tortácska homoktövises almakompóttal

Eredetileg másik desszertet akartam vasárnap ebéd utánra készíteni, de rábukkantam erre a receptre, ami sokkal egyszerűbb, és különben is múltkor felbontottam egy üveg dédelgetve őrzött homoktövis lekvárt, ami ehhez a recepthez is kell. A kompótot akár előre meg lehet főzni, mert hidegen kínáljuk hozzá.

A sütike tulajdonképpen egy muffin, gyorsan bekeverhető és megsüthető. 25 perc sütést írt elő a recept, én a muffinokat is tovább szoktam sütni, úgyhogy megemeltem az időt 10 perccel. Mikor elkezdtem tálalni, kicsit megijedtem, hogy túl lett sütve és kiszáradt, de amikor megkóstoltam az első falatot, meggyőzött, hogy nem. Talán a képen is látszik, hogy belül szaftos maradt. (Recept: Sweet Dreams)

 Hozzávalók:

• 3 kicsi alma
• 150 ml almalé
• 3 EK homoktövis lekvár
• 2 EK Calvados (elhagyható)
• 100 g vaj
• 1 citrom reszelt héja
• 1/2 tk őrölt fahéj
• 75 g (barna) cukor
• 125 g liszt
• 1 tk sütőpor
• 2 tojás
• 50 ml író (vagy tej)

Az almát meghámozom, kimagozom, apróra vágom. Az almalével pár percig főzöm, majd belekeverem a homoktövis lekvárt (ha a lekvár natúr, vagyis cukor nélkül készült, akkor 1 tk mézzel édesítem). Ha van otthon, Calvados-szal ízesíthetjük. Hagyom szobahőmérsékletűre hűlni.

A sütihez a vajat megolvasztom. A citromhéjat, fahéjat, cukrot, lisztet és sütőport összekeverem. A tojásokat, az írót a vajjal együtt hozzáadom. Nem kell túl sokáig keverni, csak hogy összekeveredjen. Süthető felfújtformákat kivajazok (nekem 5 adag lett), és szétosztom bennük a tésztát. 180 fokon kb. 35 percig sütöm. Ha kihűltek, késsel óvatosan körbevágom a formát és kipottyantom belőle a sütiket.

Az elkészült tortácskákat az almaszósszal kínálom. Ha van otthon, tejszínhabot is lehet a tetejére fújni (nekem most nem volt). A gyerekeim - természetesen- almaszósz nélkül ették (nem tudják, mi a jó...), nekik kevés juharszirupot öntöttem a tetejére, hogy ízesebb legyen, azzal is finom volt.

Fördős Zé-féle kólás BBQ-s csirkeszárny virágos-fűszeres parázsburgonyával

Bevallom, sokat néztem az elmúlt hetekben a Konyhafőnök című műsort. De  bármennyire is szeretek főzni, nem tudtam volna elképzelni, hogy a kamerák és a szigorú zsűri kereszttüzében tüsténkedjek a stúdió konyhájában. Kevés idő alatt kellett nagyon kreatívnak lenni, hiba nélkül megfőzni, ötletesen tálalni - ez nem könnyű feladat. A legjobb az volt, amikor a versenyzőknek tökéletes vadételt kellett készíteniük 1 óra alatt! A vadhúsnak csak a pácolása -tudtom szerint- több napot vesz igénybe, és szerintem egy jó fácánlevest sem lehet megfőzni 1 óra alatt (mínusz az előkészítés ideje), én legalább is órákon keresztül főzöm lassú tűzön a vasárnapi húslevest. Mindegy, mindenesetre NÉZNI nagyon szerettem a műsort, és tanultam is egy-két dolgot belőle.

Szóval itt találkoztam először Fördős Zével, akinek a blogjáról hallottam már korábban, de még sosem néztem bele. Kíváncsi lettem, vajon ő miket készít otthon, és rákattintottam a blogjára: szarnyasizvadasz.blog.hu. Aztán jól ott is ragadtam. Nagyon jó ízű, laza, otthon is könnyen elkészíthető, kicsit street-food jellegű ételeket találtam, sokat el is mentettem belőle. Az egyik, a BBQ-s csirkeszárny különösen megtetszett, mert a férjem is szereti rágcsálni ezt a fajta húst, úgyhogy vasárnap ebédre el is készítettem.

Zé az egyik legféltettebb receptjét, a kólás BBQ szószt tette közkinccsé, ami nagyon megtetszett, mert a kóla édeskés, karamellás utóíze nagyon ütőssé teszi a füstös ízű, barna színű barbecue szószt. 

Nem szeretnék idegen tollakkal ékeskedni, úgyhogy a receptet itt találjátok meg eredetiben.

Lekentem őket, most mennek vissza a sütőbe

Mellé sütőben sült krumplihasábokat készítettem, szokás szerint fűszeres olajjal bekenve. Annyiban volt más az ízesítés, hogy a boltban megakadt a szemem egy különleges ízesítésű fűszersón: Kotányi Parázsburgonya fűszerkeverék virágszirmokkal, rozmaringgal és kardamommal. A képen levendulaleveleket láttam, ennyi elég is volt, hogy a fűszer a kosaramban landoljon. Egy nagy tálba szórtam az egész zacskó tartalmát, öntöttem hozzá pár EK olajat, és a meghámozott, nagyobb cikkekre vágott sütni való burgonyát beledobva jó alaposan összekevertem, hogy mindenütt befedje. És tényleg! Ott volt benne a rózsa és a levendula! 

A férjem készített hozzá amerikai káposztasalátát, azaz Coleslaw-t, hogy igazán amerikai legyen az ízélmény.

Maláj "lépesméz" torta

Erről a sütiről azt kell tudni, hogy Amerikában mostanában nagyon népszerű (az interneten "indonéz lépesméz torta" címszó alatt találtam meg), de nincs benne egy gramm méz sem. Nevét onnan kapta, hogy küllemében hasonlít a lépesmézre, ezeket az apró "lyukakat" a szódabikarbóna okozza, miközben dolgozik a tésztában. Nekem az tetszett benne, hogy kellemes karamellás utóíze van, és ez nem véletlen, mivel egy karamell alappal kell indítani az elkészítést. Azt ajánlották, hogy jénai formában süssük, mert annyira lágy és folyékony a tésztája, hogy a kapcsos tortaformából kifolyik. Nekem nincs itthon pont akkora jénai vagy kerámia formám, amit a recept előírt (20 centi átmérőjű és 8 cm magas), így egész egyszerűen fogtam egy sütőpapírt és kibéleltem bele a 22 cm-es kapcsos tortaformámat úgy, hogy maradjon pereme. Gondoltam, hogy a biztonság kedvéért aláteszek egy nagy tepsit, hogy ha kell, abba tudjon csöpögni, de a végén elfelejtettem, viszont nem is volt rá szükség: semmi sem folyt ki, a sütőpapír megtartotta. Valóban úgy nézett ki, mint ahogy a képeken.  (Recept: Stahl Magazin: Csupa csoki különszám)

Hozzávalók:

• 21 dkg cukor
• 2,5 dl víz
• 8 dkg vaj
• 6 tojás
• 1 tubus sűrített tej (kb. 17 dkg)
• 15 dkg liszt
• 3 dkg cukrozatlan kakaópor
• 1 dkg szódabikarbóna
• 1/4 tk só

Először elkészítem a karamellt: a cukrot aranybarnára olvasztom (ilyenkor nem szabad kevergetni, hagyni kell, hogy magától olvadjon el a cukor, maximum a serpenyőt szabad forgatni körbe-körbe a nyelénél fogja, hogy mindenhol felolvadjon a cukor). Utána lehúzom a tűzről, és beleteszem a vajat és a vizet. Visszateszem a tűzhelyre és közepes lángon, kevergetve összeolvasztom. Kicsit lehűtöm.

A tojásokat robotgéppel jó habosra felverem egy tálban, majd beledolgozom a langyosra hűlt karamellt és a sűrített tejet is. A lisztet, kakaóport, szódabikarbónát és a sót elkeverem, és ezt is a többihez adom. Egy híg tésztát fogok így kapni, amit a sütőpapírral kibélelt 20 cm-es tortaformába öntök,

és 175 fokon kb. 50 percig percig sütöm. Ha kihűlt, a sütőpapír segítségével kiemelem.

Csokiszósszal kínáltam, és ez valami fantasztikus lett: csak fel kell forralni 2 dl tejszínt, beleolvasztani 10 dkg apróra tört étcsokit, és hozzáönteni fél dl rumot. Én hagytam egy kicsit tovább főni, hogy besűrűsödjön, kb. 5 percig, közben kevergettem. Amikor kihűlt, teljesen selymes és krémes lett! A hűtőbe téve megdermed, olyan lesz az állaga, mint egy kanalazható csokikrém, viszont a krémessége megmarad. Máskor is fogok ilyet készíteni, pl. fagyihoz.