Enni Cake keresője

2014. június 30., hétfő

Túrós máktorta málnával

A májusban elkészített "Saunders-tortát" most kipróbáltam málnával. Annyira jól sikerült, hogy ma sütöttem meg harmadszor, a férjem névnapjára. A kollégája pedig ma ünnepli a szülinapját, így bevitte a munkahelyére és közös torta lett belőle. Váratlan események miatt úgy néz ki, hogy egy hosszú, munkás nyár elé néznek, ezért remélem, hogy a máktortától "mákuk lesz" és jobban alakulnak majd a dolgaik...



Szerintem finomabb lett, mint amikor eperből készítettem. Annyit módosítottam rajta, hogy most a krémbe is tettem kb. 2 EK porcukros mákot, hogy jobban érződjön a mákos íz. Frissen készített málnalekvárral kentem meg, gyönyörű piros színe lett, és a friss, savanykás málnaíz nagyon jót tett neki.

Hozzávalók:

a tortalaphoz:
  • 25 dkg vaj
  • 25 dkg porcukor
  • 4 EK darált mák
  • 1 citrom reszelt héja és leve
  • 12 dkg túró
  • 4 tojás
  • 0,8 dl tej
  • 25 dkg liszt
  • fél csomag (6 g) sütőpor
a töltelékhez:
  • 13 dkg túró
  • 1 citrom reszelt héja
  • kb fél citrom leve
  • 15 dkg mascarpone
  • 2 EK méz
  • kb. 2 EK cukrozott mák
A vajat habosra keverem a porcukorral. Hozzáadom a mákot, a citromhéjat és a citromlevet, a túrót, a tojások sárgáját, majd a tejet, és alaposan összekeverem. A sütőporos lisztet beleszitálom. A tojásfehérjékből kemény habot verek, és óvatosan azt is beleforgatom.  26 centis tortaformában 180 fokon kb. 40 percig sütöm.
A krémhez az összes hozzávalót krémesre kikeverem. A tésztalapot háromba vágom, az alsó lapot megkenem málnalekvárral és ráteszem a második lapot. Rákenem a túrókrémet, ráhelyezem a legfelső lapot, és a tetejét megkenem 1 EK méz és a maradék mascarpone jól kikevert keverékével.

Ez ugyanolyan torta, csak ezúttal a nagynénémnek sütöttem szülinapjára


Belülről

2014. június 26., csütörtök

Mediterrán melegszendvicskrém

A sok torta után ismét valami sós étel. Az egész úgy indult, hogy nem volt itthon semmi a vacsorához. Szomszédasszonyom ajánlotta, hogy süssek a gyerekeknek melegszendvicset. Van mellettünk egy éjjelnappali SPAR, de nem szeretem a konzerv melegszendvicskrémet, pontosabban nem is annyira az ízével van baj (a gyerekek imádják), hanem újabban jobban megnézem, hogy mi van benne. Inkább legyen házi, döntöttem el. De most vegyek darált húst, meg paradicsomkonzervet, és kezdjek el főzőcskézni? Éppen vasalás közben voltam, aznap estére már nem akartam több házimunkát. Ekkor ránéztem Kyrára, aki vegetáriánus, és eszembe jutott, hogy elkészítem hús nélkül, csak zöldségekből, amit majd összeturmixolok, és a kutya (úgy értem, a gyerekeim) sem veszi észre, hogy "fullos zöldséges". Különben meg sem kóstolnák. Szóval összeszedtem, amit otthon találtam.

Kezdtem egy fej hagymával, megpucoltam, apróra vágtam, és kevés olívaolajon egy kis sóval megpároltam. Rádobtam 4-5 fej aprított fokhagymát. Pár perc múlva beledobtam egy meghámozott, és felkockázott padlizsánt, és egy felkockázott cukkinit (ezt nem szoktam meghámozni). Pici vizet öntöttem alá, hogy ne égjen meg, és így puhára pároltam. A vége felé hozzátettem 2 vagy 3 meghámozott, felkockázott paradicsomot. (Lehetett volna többet is, akár a dupláját, de most csak ennyi volt itthon.)  Aztán eszembe jutott, hogy van még tavalyról olajban eltett szárított paradicsomom, abból is tettem bele 4-5 darabot, felcsíkozva, meg a finom olajából is egy kicsit. Amikor visszatettem a hűtőbe, eszembe jutott a másik kedvencem, amit idén próbáltam ki először: a medvehagymakrém, abból is tettem bele kb. 2 teáskanálnyit, meg egy löttyintésnyi medvehagymás olajat. Picit utánasóztam, nem is kell bele más fűszer. Ezután botmixerrel összeturmixoltam. 

Itt egy kicsit darabosnak látszik, és az is, mert maradt egy kevés belőle, és másnap kevés fokhagymán megpároltam 4 apróra vágott paradicsomot, és azt is hozzátettem, de már nem turmixoltam át.

Gyorsan leszaladtam korpás szeletelt kenyérért, és betettem az előmelegített 200 fokos sütőbe grill fokozatra 5 percig, aztán megfordítottam, és a másik oldalát is megsütöttem szintén 5 percig. Megkentem a zöldségkrémmel, ha van egy kis sajt otthon, lehet rá reszelni, és visszatettem a sütőbe 8 percig. 


Ketchuppal, salátával degeszre eheti magát az ember. Az az igazság, hogy én sem töltöttem sok időt a tányér díszítésével, meg a fényképezéssel, csak gyorsan lefotóztam, aztán még gyorsabban befaltam..

A gyerekeknek fel sem tűnt, hogy nem a szokásos melegszendvicskrém. Lottinak volt egy halk megjegyzése, hogy ugye nincs benne gyümölcs (neki még a gyümölcs, meg a zöldség ugyanaz), de gyorsan rávágtam, hogy nincs. Jó, ennyiben maradtunk.

Azért a nagyobbak levágták, hogy miből készült, másnap elárultam, és nem lepődtek meg. De bizonyítandó, hogy mennyire ízlett nekik: Kristóf vacsora után csináltatott magának még két szeletet, aztán még kettőt. Csak, hogy a desszert se maradjon el!




2014. június 24., kedd

Torták a tanár néniknek

Kisfiam ősszel már ötödikes lesz. Nagyon szalad az idő! Két fiatal tanár nénitől kellett idén elbúcsúznia, amit nagyon sajnálok, mert mindkettőt nagyon szerette. Zsófi néni az első két évben már tanította őket, utána jött két új tanító néni, de ők 1 év után sajnos elmentek, így a gyerekek "visszakapták" Zsófi nénit és egy másik mosolygós tanár nénit, akiről az első találkozás alkalmával megállapítottam, hogy ő Katalin hercegnő magyar alteregója.

Szóval abból az alkalomból, hogy most végleg elbúcsúztunk tőlük, szerettem volna nekik valamilyen személyes ihletésű tortát sütni, megköszönve, hogy mindig kiálltak az osztály mellett, és hogy úgy szerették őket. Az ízesítésen gondolkodtam egy darabig, mert lehetett volna valamilyen gyümölcsös, pl. epres, de mi van, ha nem szeretik? Végül mogyorókrémes-banános lett, ezzel nem nagyon lőhetek mellé. Recept itt. A torták tetejére ostya került, Zsófi néninek egy cuki kis jegesmedve, Barbi néninek pedig egy rozmaringos kecsketejes szappan. Ők tudják, hogy miért.